Ezek közül némelyik határainkon túl is ismerté lett, ilyen például az aszalt szilva, a tökmagolaj, az akácméz, és nem utolsó sorban az erdőkben gyűjtött gombák aszalványai. E kiválóságok védelmére a térségben védjegyet alapítottak.
- Az itt előállított helyi termékek és szolgáltatások számára hozta ezt létre a tulajdonos Göcsej Kistérségi Társulás, s célszerűnek látszott, hogy a tájegység nevéről, a Göcsej Védjegy címet adományozzuk termelvényeinknek - mondja Magai Ágota, a társulás elnöke. - A védjegyet, a hozzá tartozó grafikai ábrázolással, a Magyar Szabadalmi Hivatal regisztrálta.
A védjegy tulajdonos létrehozta a védjegykezelő szervezetet, a Védjegy Bizottságot, a Szakértői Testületet és az adminisztrációt. Ezek egymástól függetlenül, önállóan és pártatlanul hozzák meg döntéseiket.
- A védjegy használata kérelemmel indul, amelyet a termelő egy pályázati dokumentáció benyújtásával kezdeményez - folytatja ismertetőjét a társulás elnöke. - A pályázatokat a Szakértői Testület bírálja el, majd javaslatot tesz a védjegy használatra. Az eddig eltelt rövid idő alatt tucatnyi termelő élt a lehetőséggel és lett védjegytulajdonos. Rajtuk kívül további pályázatok is elbírálásra várnak, így hamarosan bővülhet a használati jogot nyertek száma.
A jelenlegi tulajdonosok között olyan nagyszerű termelők vannak, mint a becsvölgyei Kocsis Zsuzsanna, aki aszalt gyümölcsöket, szárított gombaféléket, azok között vargányát kínál. A lekvárfőző asszonyként ismert Simon Gézáné, aki vállalkozóként a helyi posta vezetője, e munkája mellett 28-30 féle finomságot készíti - fahéjas rumos szilva, gyömbéres körte, fűszeres alma sütőtökkel stb. Őt kérdeztük.
- A gyümölcs nagyobb részét saját termelésből nyerjük. Nálunk szórványban van a cseresznye, a meggy, a körte, a kajszi, míg az alma és a szilva összefüggő ültetvényben terem - mondja a fiatalasszony. - Mindennek műveléséhez, szállításához egy öreg traktort, és egy barkácsolt utánfutót használunk. De az édesanyám, a testvérek, más rokonok is nekem adják gyümölcsféleségeiket. Az ezekből készített lekvárokat, dzsemeket kis üvegekbe csomagolom, dunsztolom, majd rendezvényeken, vásárokon értékesítem.
- A bevételen kívül mit jelent önnek a védjegy?
- Egyfajta elismertséget, minőséget. Azt is sugallja, hogy Göcsej neve a jelenleginél is ismerősebbnek csenghet a távolabb élő embereknek. Egyfajta hovatartozásról is árulkodik, de bizonyára van reklámértéke is. Ez a védjegy kitörési pontja, eszköze is lehet a helyi termékeknek.
A védjegy használatával kapcsolatban a társulás elnöke elmondta: annak jogosultsága kiterjed a Göcsej tájegységben meghatározott körben termelt élelmiszerekre, egyéb helyi termékekre, szolgáltatásokra, termelőkre, gyártókra. Olyan kiváló minőségű termék vagy szolgáltatás pályázhat a védjegy használatára, amelynek jellemzői megfelelnek a vonatkozó jogszabályokban előírt és az egyedi termék vagy szolgáltatás tanúsítási követelményrendszerének, valamint meg kell felelnie a védjegybizottság által elfogadott követelményeknek. A védjegy viselésére a tulajdonos ad jogot, ezt szerződésben rögzíti. A védjegy használója kezdeményezheti az időtartam meghosszabbítását.
A védjegy használati kérelmek elbírálásához a minősítési szempontokról széles körben írásos értesítést kaptak az érdeklődő érintettek. Ennek lényege, hogy minden helyben előállított, feldolgozott termék, amely elsősorban hagyományos és ökológiai gazdálkodásból és minősített területről származik, használhatja a védjegyet.
- Lényeges szempont, hogy a helyi terméket helyi munkaerő állítsa elő. Ily módon jövedelmet termel a falvakban élő embereknek, családoknak - húzza alá Magai Ágota. - Ezzel, ha helyi terméket vásárolunk, a pénzünk a falvakban élő termelőkhöz és családokhoz jut el. Többen helyben találnak maguknak munkát, jövedelmet. Nem kell gépkocsival vagy más járművel utazniuk, hogy munkába járjanak, a város piacára utazzanak, hogy ott beszerezzék konyhai szükségletüket.
A minősítési szempontok között tartják számon, hogy a feldolgozott termékek nyersanyaga jelentős és jellemző részben helyi alapanyagból származzon, valamint helyben keletkezzen vagy legalább a régióban termeljék. Lényeges szempont, hogy aszalványok esetében lehetőleg hagyományos módon, elsősorban megújuló energiaforrások (biomassza, napenergia) alkalmazásával állítsák elő a végterméket. Az is kritérium, hogy termékeiket legalább akkora mennyiségben állítsák elő a gazdálkodók, hogy a falusi turizmushoz kapcsoltan értékesíthető legyen. Amennyiben állati eredetű termékről van szó, csak olyan készítmény kaphatja meg a védjegyet, amely a legszigorúbb állatvédelmi előírásoknak bizonyíthatóan megfelel. Szántóföldi növények közül elsősorban az integrált termelői eljárások alkalmazói jutalmazhatók a védjeggyel.
Mindezek után a társulás elnöke végül megjegyzi: - A Göcsej Védjegy védelmét szolgálja, hogy annak használója folyamatosan, a védjegy által elvárt és tanúsított minőséget produkálja. A védjegy tulajdonosa ezt rendszeresen ellenőrzi.
Forrás: Gazdakör
