Munkássága főként a kőolajföldtan és vízföldtan területére terjedt ki. Ő tűzte ki a Rudas fürdőnél a nagy mennyiségű gyógyvizet adó fúrások helyét, valamint a tabáni, az alsó Margit-szigeti és a II. városligeti mélyfúrást.
1928-ban ő hívta fel a figyelmet a Görömbölytapolcai-barlang vizének jelentőségére, s harcosan kiállt annak hasznosítása érdekében. Törekvését több mint harminc év után valósították meg.
Fiatal korában aktív barlangkutató volt. Számos barlangot (különösen Erdély területéről) ő írt le, és térképezett fel először. Idős korában főként a hévizekből nyerhető energia hasznosításával foglalkozott. Javaslatára létesültek az alföldi hévízkutak mellett az első hévizekkel fűtött kertészetek.
2011-ben számtalan megemlékezést, kiállítást, emléktúrát szentelnek Pávai Vajna Ferenc emlékének.
Forrás: VM
