Végül nem kerültek magyar méhanyák Jamaicába. Pedig a karibi ország méhpopulációja több mint 40 éve nem volt frissítve, amely így a beltenyészet miatt rendkívül meggyengült. Ezért lett volna szükség a magyar méhekre.
- A jamaicai földművelésügyi miniszter visszavonta az engedélyt és nem engedik be az országba az anyákat - mondja Kováts Károly, a Magyar Méhtenyésztők Országos Egyesületének elnöke. - Ugyanis felröppent egy olyan hír, ami valós, hogy Magyarországon és Európa szinte minden országában egy új betegség ütötte fel a fejét. Ez ma már Magyarország minden méhállományában megtalálható. Antibiotikummal lehetne kezelni, csak az Unióra való hivatkozással minden antibiotikum be van tiltva Magyarországon. Úgyhogy nagy bajban vannak a magyar méhészek, hogy mivel kezeljék. Valószínűleg ez a hír jutott el Jamaicába, és ezért rizikónak tartják a tíz darab méhanyának a bevitelét.
Tegyük hozzá, hogy a döntés nem hazánk ellen irányult, hanem minden külföldről származó méhre, hisz nemcsak Magyarországon, de sajnos az egész világon betegségek pusztítják a méheket. Amerikában például a házi méhek pusztulása után a poszméhek négy fajának is rendkívül jelentős, 96 százalékos állománycsökkenését mutatták ki a kutatók. A mezőgazdasági szempontból fontos beporzó tevékenységet végző poszméhek, más néven dongóméhek pusztulását Európában és Ázsiában már kimutatták, de ez az első eset, hogy Amerikában is megfigyelték a jelenséget.
- Ez a CCD, felkapott nevén a kolónia-elhagyás nevű betegség. Ez Magyarországon is jelen van, de nem olyan mértékben, mint Amerikában. Pontosabban Magyarországon nem mondhatjuk még ki egyértelműen. Ennek a betegségnek ugyanis feltehetőleg több okozója van. Az egyik a Nosema ceranae nevű parazita, de az ázsiai nagy méhatka által hordozott vírusok is okozhatják. Tulajdonképpen nem kaptárelhagyásról van szó, hanem arról, hogy a Nosema ceranae a méhek életét a felére rövidíti. Tehát 5-6 hét helyett 2-3 hét lesz a dolgozó méhnek az élete, s elhullanak kint a legelőn. Miután a népesség folyamatosan csökken, az anya petézőképessége is csökken, és egyszer csak megszűnik a család.
Ennek ellenére a magyar méhanyák mégis keresettek a világ méhészei körében.
- Valószínűleg azért, mert a Magyarországon kialakult krajnai populáció olyan jó fajta, hogy Észak-Finnországtól Egyiptomig, Libanonig mindenhol keresik. Ez a fajta rendkívül termelékeny, úgy a hűvösebb égövben, mint a melegebben. És ezt igyekszünk továbbtenyészteni, hogy még jobb tulajdonságokkal rendelkezzen.
Forrás: Gazdakör
