Az interneten azonban feltűntek olyan beszámolók is, melyek arról szólnak, hogy a háziállítok már jóval a földrengés kezdete előtt nyugtalanná váltak. Egy férfi például a Twitteren tette közzé tapasztalatait, miszerint kecskéik már a földmozgás előtt 10 perccel hangos lármázásba kezdtek.
Az állatok tényleg megérzik?
Több olyan esetet ismerünk, mikor vadállatok, vagy éppen háznál tartott jószágok előre jelezték a katasztrófa közeledtét. 2008. május 12-én például egy a Richter-skála szerinti 7,9-es erősségű földrengés rázta meg Kína Szecsuán tartományát. A földrengés előtt egy tó vízszintje hirtelen észrevehetően és megmagyarázhatatlanul lecsökkent, később több ezer varangy jelent meg egy közeli település utcáin.
De sokkal érdekesebb, hogy órákkal a kínai földrengés előtt az egyik helyi állatkert vadjai rendkívül szokatlanul kezdenek viselkedni. "A zebrák fejjel öklelték a kifutójuk ajtaját, s az elefántok vadul lengették az ormányukat, még egy dolgozót is majdnem leütöttek. A húsz oroszlán és tigris is nyugtalanul járkált fel-alá, holott normális körülmények között napközben aludni, lustálkodni szoktak. Öt perccel a földrengés előtt több tucatnyi páva kezdett egyszerre rikácsolni." - adta hírül akkoriban az [origo].
Mi a magyarázat?
Az [origo] összeállításában több elméletet is felvetettek: "A földrengés előtt a föld alatti kőzetek mozgása elektromos jeleket hozhat létre, amelyeket néhány állat képes érzékelni - vélekedik Roger Musson brit szeizmológus. Egy másik népszerű elmélet szerint az állatok a földrengést megelőző gyenge, az ember számára észrevehetetlen rengéshullámokat érzékelik."
Az állati előrejelzések alkalmazását illetően több országban is folynak kutatások, de mindeddig csak kevés sikerrel. Volt azonban olyan eset, mikor az előrejelzés hasznosnak bizonyult, s több ezer életet mentett meg. 1975-ben ugyancsak Kínában 7,3-es erősségű földrengés rázta meg Hajcseng várost. A katasztrófa ugyan 2000 áldozatot követelt, ám a hatóságok már egy nappal a földrengés előtt megkezdték a település evakuálását - szokatlan állti viselkedésekre és a talajvízszint változására hivatkozva.
A méhek, a juhok és a kutyák is jelezhetnek
"Egy algériai földrengést sokan azért élték túl, mert állataik az épületeket romba döntő mozgás előtt riasztották gazdáikat. Több család a méhek riasztásának köszönheti életét. A hegyvidéki házakat estefelé tömegesen özönlötték el felajzott méhrajok, amelyek könyörtelen rohamokkal űzték ki otthonukból a szabadba a lakókat: pár perccel azelőtt, hogy a pusztító rengésben összeomlottak volna az épületek. Egy matuzsálemkorú túlélő magyarázata szerint a méhek isteni küldetést teljesítettek a falu lakóinak figyelmeztetésével.
Egy juhpásztor a birkáinak köszönheti életét. Az Algírtól 20 kilométerre lévő tanya lakója a karámba zárt juhok hisztérikus tombolására jött elő házából. Azt hitte, hogy egy kutya vagy egy macska okozott pánikot állatai körében, amelyek óriási zajt csapva rohamozták az építmény oldalait, mintha ki akarnák dönteni a falakat. Amikor a pásztor kinyitotta a karám ajtaját, gondozottai kizúdultak az épületből, magukkal sodorva gazdájukat, s így mindannyian megmenekültek, mielőtt még összeomlott volna a ház és a juhakol is.
A leghevesebb rengések színhelyén, az algíri tengerparton egy háromemeletes villa 10 lakóját zúzta össze a kártyavárként beomló épület, egyedül a legfelső szinten lakó tizenéves fiú menekült meg. Kutyája elviselhetetlen ugatással, morgással rontott be a szobájába, és többször visszatérve, ki-kirohanva hívta gazdáját a szabad ég alá. Pár pillanattal az építmény összecsuklása előtt jutottak ki a házból." - derül ki egy másik beszámolóból.
Magyarországon nem jellemző a nagy földrengés
Magyarország földkéregének szerkezete nagyon eltérő a Föld azon helyeitől, amelyeknél gyakori és nagy földrengések szoktak lenni, például a kaliforniai Szent András-törésvonalnál - mondta el a Független Hírügynökségnek Magyar Tudományos Akadémia Geodéziai és Geofizikai Kutató Intézet Szeizmológiai Főosztályának tudományos munkatársa, Mónus Péter. A nagy rengések az elmozduló kőzetlemezek peremein szoktak kipattanni, a mostani oroszlányi epicentrumnál nincsenek ilyen vonalak, itt a lemezeken belüli feszültség miatt mozdult meg a föld. Vagyis a magyarországi ritka földrengések nem hozhatók összefüggésbe a szokásos geológiai körülményekkel, az itteni földmozgások eloszlása szabálytalannak nevezhető.
A 29-i földrengés egyébként magyar viszonylatban kifejezetten erős volt. Utoljára 1985-ben, Berhidán volt hasonlóan erős földmozgás - akkor 4,9-et mértek a szakemberek.
Forrás: Gazdakör
