A Téli Szarvasgomba Ünnep nem csak gasztronómiai esemény, hanem szakmai találkozó is volt. Ács Adél, a Dunakanyar Szarvasgombász Egyesület titkára elmondta: a rendezvény célja, hogy felélesszék a feledésbe merült szarvasgomba kultúrát, hiszen Magyarország még a XX. század elején is "szarvasgomba nagyhatalomnak" számított. Magyarországon jelenleg is 160 fajt tartanak nyilván belőle, amelyből 6 - 8 alkalmas az emberi fogyasztásra. Szerinte a szarvasgomba nemzeti kincs: nem luxuscikk, hanem mindenki számára elérhető gasztronómiai különlegesség.
Ulrich József, a legnagyobb – 10 hektáros -hazai szarvasgomba ültetvény tulajdonosa az őt követni szándékozóknak tanácsokat is adott. Mint mondta, hagyományos erdőtelepítésnél a vágás érettségi kor eléréséig leginkább csak költségekre számíthat az erdőgazdálkodó. Ha viszont a telepítést szarvasgomba spórával kezelt makkal végezzük, akkor 8-10 év eltelte után, szakirodalmi adatok szerint hektáronként évi 20-100 kilogramm szarvasgombatermésre számíthatunk 60-80 éven át. Ezt ma kilónként 20-60 ezer forintos áron lehet értékesíteni, s nincs az a mennyiség, amire ne akadna vevő. Nála tavaly az első nagyobb termés az egyik legjobb parcellájában 12,6 kilogramm volt egy hektáron.
Mint mondta, felhasználva az uniós erdőtelepítési támogatást, gyakorlatilag csak a kezelt szaporítóanyagot kell saját forrásból megvásárolni, melynek költsége hektáronként körülbelül egymillió forint.
A franciaországi és olaszországi tapasztalatok szerint számos helyen egyre inkább a falusi turizmus fellendítésére használják a szarvasgomba ültetvényeket. Az ott élő gazdák hosszú távon a gasztronómiára, kisebb fesztiválokra alapoznak, melyekhez remek vendégcsalogató egy-egy ilyen ültetvény. Nálunk akár jövedelemkiegészítő tevékenységként is szóba jöhet, hiszen az alföldi homokon az akácok alatt éppen úgy terem, mint más vidékeken a mogyoró, vagy a tölgyek tövében, s akár 0,5-1 hektárnyi területen is foglalkozhatunk vele.
Csorbainé Gógán Andrea, a Szent István Egyetem tanársegédje az extenzív és intenzív telepítésről tartott előadást. A SZIE Kertészeti Technológiai Intézetének koordinálásával zajló projektek keretében folyó kutatások többek között szarvasgombával "oltott" (mikorrhizált) csemeték előállításával és a termesztés technológiájával foglalkoznak. Náluk vásárolhatók is ilyen csemeték, például a mogyorónak darabja 2200, a tölggyé 1700 forint.
S, hogy mi lesz ebből az ételekhez csak grammnyi mennyiségekben felhasznált csemegéből? A budapesti székhelyű Aranyszarvas-Gomba Kft. az egyetlen hazai cég, amely nagyobb tételben készít és forgalmaz szarvasgombás termékeket. A 10 főt foglalkoztató üzemben mintegy két tucatnyi finomság készül a szarvasgombás méztől a szarvasgombás szőlőmagolajon át a szarvasgombás kolbászig. A hazai gyűjtés mintegy 10 százalékát dolgozzák fel, s napi áron vásárolják az alapanyagot, kilónként 20-100 ezer forintért.
Forrás: Gazdakör
