Rendes, zsineggel átkötött szalmabála, ez a legújabb házépítő anyag. Főleg Amerikában, Ausztráliában és Európa északi részein szaporodnak a szalmaházak. Nálunk körülbelül egy tucatnyi boldogítja a környezetre figyelő lakóját.
Az első szalmaházak 100 éve épültek Amerikában, majd a '70-es években feledésbe merültek. Ám a '80-as évek óta, az olajválság kezdetekor ismét divatba jöttek. Azóta terjedt el Európában is, ahol nemcsak lakóházak, hanem stadionok és koncerttermek is épültek már szalmából. Főként az energiatakarékos, környezettudatos szemlélettel élő települések és lakók körében válik egyre népszerűbbé. Hazánkban még alig ismerik a szalmabála házakat, pedig referencia, tapasztalat és szalma is van bőven, ráadásul nálunk volt elsőként minősített bálaház. A témáról Mészáros Attila épületfizikussal beszélgettünk.
- Tíz éve készült az első épület, és egy ötgyermekes család használja egészséggel. Azóta épült tizenegynéhány épület, amikkel szintén jók a tapasztalatok. Magyarországon évente terem közel 10 millió tonna szalma, ennek nyilván egy jó részét a mezőgazdaság hasznosítja, de csak a hulladékból is kisebb településeket lehetne évente építeni.
A szalmaházak legnagyobb előnye, hogy jóval kevesebb fűtést igényelnek, mint a szokásos anyagból épültek. Szerkezetük és felhúzásuk pedig nem bonyolultabb, mint más házaké.
A mai magyar előírásoknál ez olyan jó 2,5-szer, 3-szor erősebb hőszigetelést tud, megközelíti a passzívházakét. Tehát sejthetően a 10-15 év múlva érvénybe lépő sokkal szigorúbb szabályozásnak is megfelel, már ma. A szerkezetet úgy kell elképzelni, hogy a háznak minden alkatrésze megvan ugyanúgy, mint egy másik háznak - alapja, teteje, ablakai, mindene. A nagy különbség az, hogy ez egy vázas épület. Tehát egy statikailag méretezett faváz tartja a tetőt, bírja a szélet, a hóterhet és mindent. A szalmabálák ebben a favázban kitöltő hőszigetelő anyagként jelennek meg, és két oldalon kapnak 5-5 centiméter, vagy még vastagabb agyagvakolatot. Ettől lesz tűzálló, időjárásálló, bogárálló. Tehát a végeredmény egy 50-55 centiméter vastag szendvics.
A szalmaházak lelke a vakolat. Ennek vastagsága és összetétele országonként, vagy akár vidékenként eltérhet a klíma- és a talajadottságoktól függően. Lényeg, hogy szalmával kevert agyagból legyen. A szalmaházak legnagyobb ellensége a víz, amelynek távoltartására számos megoldás létezik. Az agyagfalú szalmaházak építői alkotó vágyukat is kiélhetik, és az úgynevezett „falhímzés” már sok tulajdonosból hozta ki a festő- és szobrászművészt. A vakolatdíszítésnek, csakúgy, mint a bálaházépítésnek hatalmas a szakirodalma és rengeteg élő bemutatóháza van. Ennek is köszönhetően, évről évre egyre többeket hódít meg a szalmaház.
Forrás: Gazdakör
