A magyar delegáció a tanácsülésen megerősítette, hogy hazánknak az uniós önkéntes termeléshez kötött támogatási forma nagyon fontos, többségük az állattenyésztést segíti.
Számos javaslatot tett Magyarország az uniós mezőgazdasági politika tervezett reformjával kapcsolatban az egyeztetésen. A tagországok elsősorban a közvetlen támogatások kérdéskörével foglalkoztak.
A termeléshez kapcsolt támogatási rendszerbe bevonható ágazatok listáját több tagállam, így Magyarország is szeretné kiegészíteni, egyebek között a sertés-, illetve a baromfitenyésztéssel, valamint a dohánytermesztéssel, hangsúlyozta az államtitkár.
Egy másik részterületet, a fiatal gazdák uniós hektár alapú többlettámogatását a csütörtöki vita tanúsága szerint szinte minden tagállam fontosnak tartja. A magyar felszólalás is egyértelművé tette, hogy hazánk ezt mindenképpen szeretné bevezetni. A témában felvetett magyar javaslat az életkor és a számításba vehető terület méretének növelésére vonatkozik. A honi elképzelés szerint nemcsak a pályakezdő fiataloknak kellene biztosítani ezt a forrást, hanem az összes 40 év alatti gazdának is. A jelenleg tervezett 25 hektáros korlát bevezetésével hazánk csak az elvileg lehívható támogatások kevesebb, mint felét tudná kihasználni - a javaslat szerint a korlátnak legalább 100 hektárra kellene emelkednie.
Számos más tagállam is élt hasonló felvetésekkel Luxembourgban. Néhányan azt is javasolták, hogy a jelenleg tervezett kötelező rendszerrel ellentétben a fiatal gazdák támogatása is a kormányokon múló, önkéntes támogatási forma legyen. Magyarországnak nincs kifogása az ellen, hogy e támogatási forma bevezetéséről minden tagállam maga döntsön - fejtette ki Czerván György.
A magyar delegáció felvetette: a nagy gazdaságok támogatási felső határának kialakításakor a forrásokat korrigálják a foglalkoztatottak számával a tervezett rendszer bonyolultságának enyhítése érdekében. A mostani elképzelésekben szereplő számítási mód ugyanis nagyon bonyolult és adminisztrációigényes: a támogatásokat a munkabérrel és közterheivel, valamint egyéb költségekkel kell korrigálni, és ezek kiszámítása nehézkes.
Az egyenlő elbánás szempontjait szem előtt tartva a magyar delegáció arra is javaslatot tett, hogy valamennyi támogatási formát tovább lehessen vinni az új rendszerbe - mondta az államtitkár.
Magyarország ahhoz a tagállamcsoporthoz tartozik, amely a kisgazdaságok egyszerűsített támogatási lehetőségének működtetését fontosnak tartja.
Kitértek a miniszterek az aktív (és így támogatásra jogosult) farmer fogalmának meghatározásával kapcsolatos problémákra is. Mint Czerván György elmondta, az Európai Bizottság immár abban az irányban gondolkodik, hogy a definíció keretében negatív listát állítsanak össze, amely konkrétan megfogalmazná, hogy milyen gazdálkodási formák nem juthatnak mezőgazdasági támogatáshoz. A golfpálya és a repülőtér például egészen biztosan felkerülne erre a listára - jegyezte meg.
A KAP-reformon kívüli napirendi pontok egyikének keretében a lengyel delegáció a tejpiaci helyzetre hívta fel a miniszteri tanács figyelmét. A magyar támogatást is élvező felvetés szerint az árak csökkenése miatt újra be kellene indítani az export-visszatérítések rendszerét ebben az ágazatban, az Európai Bizottságnak pedig meg kellene fontolnia a referencia- és intervenciós árak megemelését is, mert a jelenlegi szint legfeljebb a veszteség csökkentésére alkalmas. A bizottság jelezte, hogy folyamatosan figyelemmel kíséri a tejpiac helyzetét, de egyelőre nem látja indokoltnak a beavatkozást. A helyzet súlyosbodása esetén azonban a testület kész közbelépni.
A KAP reformcsomag tervezetét - amelyet az Európai Bizottság, az első féléves magyar elnökség előkészítő munkáját követően tavaly ősszel terjesztett elő - jelenleg tárgyalják a szakminiszterek. A jogszabály elfogadása jövőre várható.
(VM Sajtóiroda/MTI)
Forrás: kormany.hu
