A 2025. január 1-jén hatályba lépett termelővédelmi csomag tartalmazza azt az új szabályozást is, amely megteremti a lehetőséget az önkéntesen választható, termelők és az őket integráló vállalkozások közötti termeltetői együttműködések létrehozására. A termeltetői együttműködés a termeltető és termelő kölcsönös gazdasági érdekein alapuló, önkéntesen választható együttműködési forma - írja az AM. Mindez tehát nem kötelező a meglévő együttműködések számára, de egy tiszta keretrendszer alkalmazásának választási lehetőségét jelenti. Termeltető lehet élelmiszerfeldolgozó, a mezőgazdaság és élelmiszer területén működő nagykereskedelmi vállalkozás, továbbá állattenyésztésben a bérhízlalást végeztető mezőgazdasági termelő is. Ez a forma a vertikális integráció, az élelmiszerláncban egymás után következő szereplők együttműködése.
Gyuricza Csaba: A növénytermesztés vált az agrárium orosz rulettjévé
A vertikális integráció a termeltetői szerződés megkötésével jön létre, amely az érintett termékek termeléséhez, előállításához kapcsolódó szolgáltatások - amely például az állattenyésztésben az állatok tenyésztését, hízlalását jelenti - nyújtására vonatkozó kölcsönös kötelezettségeket tartalmazza. A termeltetői szerződéseknek a mezőgazdasági termelő részére a szerződésben meghatározott ár megfizetésén felül további szolgáltatásokat kell tartalmazniuk. A szolgáltatások között az értékesítés és a termék megvásárlásának vállalása mellett például a termelésirányítás, termelésszervezés, előfinanszírozás is megjelenhet. Fontos, hogy a termeltetői szerződésben foglalt áruszállításhoz és szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan a termeltetői szerződésen kívül más háttér-megállapodás nem köthető.
Megszólaltak a bankok: így lehet a milliárdos fejlesztéseket olcsón megúszni
Egy-egy ágazatban a szakmaközi szervezetek vagy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara segítséget nyújthatnak a szerződéses konstrukciók megalkotásában: kérésükre az agrárminiszter mintaszerződéseket hagyhat jóvá. Ezek a mintaszerződések meghatározhatják az érintett felek kölcsönös kötelezettségeit és különösen a mezőgazdasági termelőknek nyújtandó minimális garanciákat. A termeltetőket és a termeltető szerződéseket a Magyar Államkincstár nyilvántartásba veszi. A középtávú célok között szerepel, hogy a jövőben különböző támogatási konstrukcióknál megjelenhessen a pozitívan értékelt együttműködési formák között ez a konstrukció is. A termeltetői szerződések további részletes szabályozása hamarosan miniszteri rendeletben jelenik meg.
