Az államtitkár kiemelte: az Európai Unió költségvetésének 42%-át az agrárium fejlesztésére fordítják. A Közös Agrárpolitika 2014-2020 közötti programozási időszakában hangsúlyos szerepet kap majd a „zöld” komponens, mely többletkötelezettségeket, adminisztrációs terheket jelent, de a közvetlen kifizetések 30%-a kötődik a mezőgazdaság zöldítéséhez.
V. Németh Zsolt emlékeztetett, a Nemzeti Vidékstratégia is nagy hangsúlyt fektet a klímavédelemre: fontos célként nevezi meg a vízkészletek, az ivóvízbázisok, a talajok, a természetes élővilág és a tájak megőrzését, a helyi erőforrásokra támaszkodó energiaellátást. Az európai uniós keretből finanszírozott agrár-környezetgazdálkodási program hivatott a klímaváltozás hatásainak kezelésére.
Hangsúlyozta azt is, hogy hazánknak kiválóak az agrárökológia adottságai, és akár másfél Magyarországnyi területet is el tudnánk látni kiváló minőségű, egészséges élelemmel.
Szaló Péter, a Belügyminisztérium területrendezési és építésügyi helyettes államtitkára arról beszélt, hogy mit jelent a klímavédelem az építészeti stratégiában. Elmondta, hogy a területrendezés a tájépítészetben gyökerezik, és fontos cél, hogy megtalálják a fejlesztés és a tájvédelem egyensúlyát. Klímabarát városokat kell kialakítani, hiszen az üvegház-kibocsátás 60-80%-áért a nagyobb települések felelősek.
Nigel Thorne, az Európai Tájépítész Szövetség elnöke, a Tájépítész Világszövetség alelnöke a tájépítészet felelősségét emelte ki. Rámutatott: a táj az a közeg, amelyben minden fejlesztés zajlik, ezért különös figyelmet kell fordítani a meglévők fenntartására.
„A tervezés növekvő szerepe a klímaváltozásra való felkészülésben” című konferenciát a Belügyminisztérium Területrendezési és Településügyi Főosztálya, a BCE Tájépítészeti Kara és a tájépítészeti szakmai szervezetek rendezték. A tanácskozás célja az volt, hogy feltárja, a tájépítészeti tervezés miként mérsékelheti a klímaváltozás káros hatásait.
(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)
Forrás: kormany.hu
