A gazdák jövedelme a tesztüzemi rendszer adatai szerint az EU-csatlakozás óta csaknem folyamatosan növekedett, ami részben az évről évre emelkedő közvetlen támogatásoknak köszönhető. A 2009-es visszaesés után 2011-ben folytatódott a jövedelem növekedése. Mivel a május 31-i mérlegzárás előtt a társas gazdaságok (gazdasági társaságok és szövetkezetek) pontos jövedelmi adatai nem állnak rendelkezésre, a 2011-re csak az egyéni gazdaságok jövedelmét közöljük.
Az egy hektárra jutó nettó hozzáadott érték változása (2011-es árakon)
* 2011-re csak az egyéni gazdaságok előzetes adatai állnak rendelkezésre
Forrás: Agrárgazdasági Kutató Intézet, tesztüzemi rendszer
A 2011-es év azonban nem volt egyformán kedvező az összes gazdaság számára. Az év nyertesei a szántóföldi növénytermesztők voltak, náluk a jól szervezett termékpálya a gabonaárak növekedésével és emelkedő hozamokkal párosult. A zöldségtermesztők jelentős veszteségeket szenvedtek el az előző évhez képest, ami főként az árak csökkenésével magyarázható, míg a szőlészeteknél és a gyümölcstermesztőknél nőtt a jövedelem. Az állati termékek árai 2010-hez képest mintegy 20 %-kal emelkedtek, ez a jövedelem növekedésében is megjelent, annak ellenére, hogy a takarmányköltségek is nőttek.
Az egyéni gazdaságok jövedelme üzemtípusonként (Nettó hozzáadott érték)
Az egyéni gazdaságok 2011-ben az előző évhez képest csaknem 80%-kal növelték az egy hektárra jutó bruttó beruházásaikat. A jövedelmek 2003 óta szinte folyamatosan nőttek, az egyéni gazdaságok 2011-ben több mint négyszer annyi jövedelmet értek el, mint 2003-ban. A jövedelem növekedés vélhetően hatással volt a beruházások alakulására is, hiszen az előző évekre jellemző visszaesés után a beruházások 2011-ben jelentősen növekedtek. A beruházás, a termelési technológia folyamatos korszerűsítése elengedhetetlen feltétele a versenyképesség javításának.
Az egy hektárra jutó nettó beruházás változása (2011-es árakon)
* 2011-re csak az egyéni gazdaságok előzetes adatai állnak rendelkezésre
Forrás: Agrárgazdasági Kutató Intézet, tesztüzemi rendszer
Adatbázis és módszer
Az alapadatokat az AKI által működtetett tesztüzemi rendszer (angolul: Farm Accountancy Data Network, rövidítve: FADN) biztosította. A rendszer a mezőgazdasági vállalkozásoknál gyűjtött számviteli, valamint termelési adatokra épül és alapvetően ezen vállalkozások jövedelmeinek alakulását vizsgálja, beleértve a befolyásoló tényezők, pl. a termékszerkezet, a ráfordítások, az árak és a támogatások szerepének kimutatását is. A tesztüzemi rendszer eredményszemléletű, az egyéni gazdaságok (őstermelők és mezőgazdasági vállalkozók) adatait is a társas gazdaságokhoz (gazdasági társaságok és szövetkezetek) hasonló struktúrában tartalmazza, tehát az egyéni gazdaságoknak is van mérlegük és eredménykimutatásuk.
Az adatbázisban szereplő, több mint 1900 tesztüzem azt a 107 ezer mezőgazdasági termelőt képviseli, amelyek egy adott méretküszöb fölött helyezkednek el, s jelentős árutermelést folytatnak. Ez a 107 ezer gazdaság az összes mezőgazdasági terület 93%-át használja, és náluk található az állatállomány 87%-a. Az adatbázisban található üzemek adatait a súlyszámaikkal felszorozva az egész hazai árutermelő mezőgazdaságra érvényes eredményeket kapunk.
A jövedelmi mutatók közül a nettó hozzáadott érték teszi lehetővé az egyéni és a társas gazdaságok eredményeinek közvetlen összehasonlítását. A nettó hozzáadott érték tartalmazza a jövedelmet, valamint ebből kell fedezni a munkabéreket, a kamatokat és a bérleti díjakat.
(Vidékfejlesztési Minisztérum Sajtóirodája)
Forrás: kormany.hu
