Az államtitkár emlékeztetett, hogy egy OECD konferencián is az volt a tanácskozók álláspontja, hogy nem lehet gazdaság- és pénzügypolitikát tervezni úgy, hogy nem veszik figyelembe a természeti környezetet, erőforrásokat, a környezetvédelmet. Hiszen már rövid távon is “ott a visszarúgás” a természet részéről. Példaként említette, hogy Magyarország egy vízben nagyon gazdag ország, de ha a lakosság nem hajlandó rákötni a kiépített csatornahálózatra, akkor az szennyezi a vízbázist. Ezért volt szükség ösztönzőként a talajterhelési díj emelésére - tette hozzá Illés Zoltán.
A politikus aláhúzta: az államnak sokkal nagyobb szerepe kell legyen a környezetvédelemben, hulladékgazdálkodásban is. Erre mutató lépésként Illés Zoltán azt említette, hogy most már a hulladék begyűjtésének és hasznosításának koordinálását dán modell alapján teljesen állami tulajdonú nonprofit cég végzi. Hangsúlyozta azt is, hogy az állami feladatokat az államnak kell elvégeznie, például az árvízvédelem is jobb helyen van állami kézben, mint az önkormányzatoknál.
Illés Zoltán bejelentette, hogy szeptemberig az országgyűlés elfogadhatja a hulladékról szóló törvényt, elkészül 33 darab végrehajtási rendelet és utasítás, ezzel világos helyzetet teremtve a területen.
Csizmadia Norbert, a Nemzetgazdasági Minisztérium tervezéskoordinációért felelős államtitkára úgy fogalmazott: hosszú távon a fejlődést a természeti erőforrások, a foglalkoztatás és a magas hozzáadott értékű termelés helyzete határozza meg, a zöld technológiák ezért kitörési pontot jelenthetnek Magyarország számára mindhárom szempontból. Ezért a zöldgazdaság-fejlesztés az Új Széchenyi-tervben is rendkívül hangsúlyos szerepet kapott - emlékeztetett.
Forrás: kormany.hu
