A hatékonyságot növeli a kamarai szervezet egységesítése is, az ágazati szereplők - a gazdasági társaságoktól az őstermelőkig - egységes szervezetben való összefogása, amelyet a kamara új neve - Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara - is tükröz.
Az új köztestületben az agrárgazdasággal hivatásszerűen foglalkozóknak és az ágazattal közvetlen gazdasági kapcsolatban állóknak kötelező lesz a kamarai tagság. Ezért az új kamarában 300-400 ezer taggal számolnak, a korábbi mintegy 10 ezres tagsággal szemben.
Kis Miklós emlékeztetett rá, hogy az Országgyűlés szeptember elején fogadta el az agrárkamarai törvény módosítását. Erre a változtatásra a választási regisztráció és a köztestület átmeneti működésének megkönnyítése miatt volt szükség. Így a regisztrációs időszak szeptember 30. helyett november 30-án zárul le, eddig kell a kamara honlapjára bejelentkezniük az érintetteknek a választási tagjegyzékbe. Eddig az időpontig kell meg fizetni az egyszeri nyilvántartásba vételi díjat is. Ez a feltétele ugyanis, hogy a leendő tagok részt vehessenek a jövő év eleji kamarai választásokon.
Megjegyezte: a későbbiekben a kamarai tagdíjat a tagok gazdasági súlya alapján, sávosan határozzák meg, felső határa egymillió forint lesz, és az adó módjára lesz behajtható.
A magyar agrárkamarát az új köztestület létrehozásáig - ami várhatóan 2013 márciusának végén jön létre - a 20 tagú átmeneti elnökég irányítja, amelyet az agrárkamarai törvény alapján a vidékfejlesztési miniszter nevezett ki. Az átmeneti elnökség munkáját - amelynek feladata a kamarai választások előkészítése és lebonyolítása - Győrffy Balázs (Fidesz) Veszprém megyei országgyűlési képviselő, a Magosz alelnöke vezeti.
Horváth Ákos, a magyar agrárkamara elnöki kabinetjének marketingért és külkapcsolatokért felelős tagja beszámolt arról, hogy a magyar fővárosban zajlik október 1-3. között az unió legerősebb agrárlobby szervezete, a Copa-Cogeca kétévente esetékes kongresszusa, amelynek társszervezője a magyar agrárkamara. A rendezvényt agrárdiplomácia sikerként értékelte e szakember, mivel először tartják a konferenciát újonnan csatlakozott uniós tagállamban.
Közölte: a tanácskozás fő témája: az uniós közös agrárpolitika reformja, az uniós agrárgazdaság működési feltételeinek biztosítása a 2014-2020 közötti időszakra. A legfontosabb cél Horváth Ákos ismertetése szerint a finanszírozási források biztosítása (hogy azok ne csökkenjenek), továbbá a források elosztása az I-es pilléren, a közvetlen támogatásokon belül.
Forrás: MTI
