A rendezvényen dr. Végvári György, a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Karának dékán-helyettese köszöntötte elsőként a megjelent szaktanácsadókat, növényorvosokat. Beszédében az egyetemet és a Corvinus képzéseit méltatta, majd azt kérte a szakemberektől; "védjék a növényeket, védjék a környezetünket és védjék az egészségünket".
Dr. Gombos Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztályának főosztályvezetője köszöntőjében az élelmiszerbiztonság új kihívásaira hívta fel a figyelmet. Mint azt kifejtette; napjainkban egyre fontosabb a nyomonkövetés, amely során a terményeket a termőföldtől egészen az asztalig ellenőrizni lehet. A főosztályvezető kifejtette; a kockázatokat a minimálisra kell csökkenteni az élelmiszertermelés területén, aminek elérésében a növényorvosokra nagy szükség lesz.
Nemzetközi folyamatok a növényegészségügy területén
A szakmai előadások sorát Szalkai Gábor, a Vidékfejlesztési Minisztérium Növény- és Talajvédelmi Osztályának főosztályvezető-helyettese indította "Nemzetközi folyamatok a növényvédelem, növényegészségügy területén" című előadásával. A szakember először a hazai szakigazgatási rendszert mutatta be a hallgatóknak, amely során bemutatta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (NÉBIH) is, aminek feladatkörébe tartozik a talajvédelem, a növényvédelem és növényegészségügy, az állatvédelem és állategészségügy valamint az élelmiszer- és takarmánybiztonság megteremtése.
Szalkai Gábor előadásában a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezményről, és annak előzményeiről is beszélt. A szervezetnek mára 177 tagja van világszerte, és 36 nemzetközi növényvédelmi szabvánnyal rendelkezik. A szervezet feladata többek között az export-import előírások megalkotása, vagy éppen jelentések készítése károsító helyzetekről. A főosztályvezető-helyettes itt hangsúlyozta; "nagyon fontos a bejelentő rendszer", amely adott esetben a megelőzést is segítheti, de a reakciók is gyorsabbak lehetnek.
A szakember bemutatta a régiós Európi és Földközi-tenger melléki Növényvédelmi Szervezetet is, amelynek hazánk 49 másik ország mellett 1960 óta tagja. Az EPPO szerepe mind a növényegészségügyi szabályozás, mind a növényvédőszerek engedélyeztetése terén meghatározó - derült ki az előadásból. Szalkai a szervezetről azt is elmondta; kifejezetten nyitott a közösségi és az elektronikus média felé, amivel a fiatalokat szeretnék elérni szemléletformálás céljából.
Az integrált növényvédelemről
Az integrált növényvédelemről tartott előadást Jordán László, a NÉBIH Növény- Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóságának igazgatója. "A magyar növényvédelem általában a világ előtt jár" - nyitotta gondolatmenetét a szakember, aki szerint az integrált növényvédelem kapcsán fontos, hogy a szabályok végrehajthatók legyenek.
Előadásában kifejtette, hogy szándékukban áll egy „integrált védjegy” megteremtése, amely "még eléggé gyerekcipőben jár". Hozzátette; mivel előrejelzés nélkül nincs növényvédelem, így ezt a rendszert a kamarára támaszkodva szeretnék tökéletesíteni. Az igazgató úgy vélte; "az lenne a jó, ha minden termelő mögött ott állna egy növényorvos", aki segítené a szakmai munkát.
Jordán László előadása végén a jövőbeli feladatokról is szólt: napirenden van többek között légi növényvédelem szabályozása, amelyre kompromisszumos megoldás születhet a következő szezonra. Ugyancsak aktuális téma a növényvédelmi gépek műszaki felülvizsgálata, amelynél biztos, hogy 2016-ig egy ellenőrzési körnek le kell mennie.
Jordán fontosnak tartja a növényvédőszerek forgalmi kategóriáinak felülvizsgálatát, és egy hivatalos, hatósági növényvédőszer adatbázis létrehozását is. Ez már készül, ugyanakkor sem a korábban ígért augusztusi, sem a novemberi időpontra nem készült el. Az igazgató ugyanakkor elmondta; véleménye szerint 2012 végére, ha lesz is néhány gyerekbetegsége a rendszernek, de elindul.
Az aszály hatása a növényvédelemre
Benécsné dr. Bárdi Gabriella herbológus "A 2012. év gyomirtási tapasztalatai, tanulságai" című előadását a 2010-es "Noé bárkája év" felelevenítésével, majd az elmúlt két esztendő szárazságával kezdte.
A szakember több hibára is rávilágított prezentációjában; például a késői gyomosodás miatt gyakori volt a késői gyomirtás, ami csökkentett hatást eredményezett. Mint mondta, sokan a gyomirtó mellé lombtrágyát tettek, amely viszont túl nagy stresszhatást okozott a területeken.
Benécsné dr. Bárdi Gabriella a fűfélék terjedésére is felhívta a figyelmet; egyre nagyobb számban jelennek meg például a széltippanok vagy éppen a különböző rozsnok fajok. Szó esett a szulfonil-karbamid rezisztenciáról is, amely a szakember tapasztalatai szerint hazánkban is megfigyelhető.
A kukorica és a napraforgó kapcsán a herbológus elmondta; sok helyen találkozott azzal, hogy túl korán vetették el a magokat, akár már márciusban. A várt hatás azonban legtöbbször elmaradt, hiszen nem sokkal keltek korábban ezek a növények, mindössze hosszabb ideig voltak a talajban, amely csak a kártevőknek kedvezett.
A 2012-es meleg és száraz időjárásával kapcsolatban Benécsné dr. Bárdi Gabriella megosztotta tapasztalatait is a hallgatósággal; mint mondta, számára a hajnali permetezések voltak a legeredményesebbek, amikor még volt némi pára, nedvesség.
Az özönnövények kapcsán kiderült, hogy azok sokkal jobban alkalmazkodtak az aszályhoz, mint a régi, évtizedek óta jelen levő fajok. Erre jó példa az aszályfű vagy a mandulapalka, amely ráadásul a nedves, mély fekvésű területeket kedveli. Bár a legtöbb területen nem virágzott, a gumók komoly gondot jelentettek, és a jövőben is jelenteni fognak.
Aszály idején a növényvédőszerek lebomlása is lassabb - figyelmeztetett a kutató egy komoly aktualitásra. Mint mondta; az aszály a talajban a víz hiánya miatt közvetlenül a kémiai degradációt, közvetve pedig - a csökkent talajéleten keresztül - a biológiai lebontást akadályozza. Az extrém talajtulajdonságok miatt tehát körültekintéssel kell lenni a vetni.
Mit tehetünk a feltételezett károk megelőzése érdekében? - vetődött fel a kérdés. Benécsné dr. Bárdi Gabriella szerint fontos a vetésváltás gondos tervezése, a forgatásos és keverő jellegű talajműveléssel a feltételezett maradékok eloszlatása, felhígítása. Ugyancsak lényeges a talajélet serkentése például talajbaktériumokkal, szerves trágyázással, folyékony műtrágyákkal, és a terület talajadottságainak gondos mérlegelése is hasznos lehet.
A kutató szerint 2013-ban a szermaradványok miatt egyes esetekben kerülni kellene a túl korai vetéseket, és házi biotesztet is végezhetünk, ha a területünkről cserépbe töltött földbe néhány érzékeny növényt ültetünk, és megfigyeljük reakcióikat.
Amikor sárgák lesznek a gyümölcsfák
"A fitoplazmás betegségek növekvő veszélyei, különös tekintettel a csonthéjasokban terjedő európai sárgaság betegség (Ca. Phytoplasma prunorum) térnyerésére". Ez volt a címe Dr. habil. Kövics György egyetemi docens és Dr. Tarcali Gábor tudományos munkatárs előadásának, amely a délelőtti szakmai programot nyitotta meg.
Kövics György beszélt többek között a betegségek terjedéséről, amiben kabócáknak, levélbolháknak, arankafajoknak és nagy százalékban a behurcolásnak van szerepe. "Ez a határtalan Európa nagy hátránya" - mondta, majd hozzátette; az egyik legnagyobb problémát az ellenőrizetlen szaporítóanyag jelenti.
A fitoplazmák elleni védekezés kapcsán felsorolta a lehetséges megoldásokat; a karantén intézkedéseket, az egészséges szaporítóanyag használatát, a hőkezelést, a fertőzési források eliminálását és rezisztens fajták nemesítését.
Kövics kifejtette; a hazánkban 1992-ben megjelenő sárgaság fitoplazmás betegsége egyre komolyabb károkat okoz az ország gyümölcsöseiben, főleg a kajsziban. Itt azonban hozzátette; az őszibarack, a szilva, a cseresznye és a meggy is károsodhat. A betegség során a virágok torzulása is megfigyelhető, valamint rendellenes lesz a sziromlevelek száma is, az ágak vagy akár az egész fa pedig sárga lesz.
Amerikából jöttem
Dr. Vörös Géza, a Tolna Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának igazgatója az amerikai kukoricabogárról tartott előadást, amelyet a régióba a délszláv háborúk idején hurcoltak be az Egyesült Államokból. Hazánkban 1995-ben fogták be az első példányokat.
Az idei aszályos, meleg év a kutató szerint a kukoricabogarat is alkalmazkodásra késztette. Elmondta; tapasztalatuk szerint, amikor tartósan 32 oC felett volt a hőmérséklet, az esti órákban vándorlásba kezdtek a bogarak.
Előadásában Dr. Vörös Géza azt is elmondta, hogy a jövő évben azokon a területeken lehet fokozottan számítani a kukoricabogár jelenlétére, amelyek augusztus, szeptember idején nedvesebbek és alacsonyabb fekvésűek voltak - hiszen a faj nőstényei ide rakják le szívesen tojásukat.
A károsító elleni védekezés kapcsán az előadó megemlítette a csávázó szereket, a talajfertőtlenítő szereket és a rovarölő szereket is.
Harc a szakmáért
A Növényorvos Nap zárásaként Kárpátiné dr. Győrffy Katalin, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara elnöke kapott szót, aki a kiemelt feladatokat és az elért eredményeket vette számba. Hangsúlyozta; továbbra is dolgozni kell a szakma elismertségéért, és továbbra is fontosnak kell lennie az élelmiszerbiztonságnak.
Az új agrárkamarai törvény kapcsán elmondta; sikerült kivenniük a tervezetből, hogy a növényvédelmi szaktanácsadás ingyenes legyen, mindössze az ingyenes előrejelzés maradt az anyagban, amihez azonban forrásokra lesz szükség. Pozitívan nyilatkozott arról is, hogy létezik a törekvés a növényorvosok kötelező alkalmazására, ám itt fontosnak tartja, hogy a gazdák ne nyűgnek érezzék majd ezt a kötelezettséget, hanem hasznos legyen számukra.
Kárpátiné dr. Győrffy Katalin kifejtette; negatív dolog, hogy még mindig létezik levelező növényorvos képzés, ami kapcsán az egyetemek közötti kompromisszumok hiányát hangsúlyozta. Hozzátette; az egyik céljuk, hogy a növényvédelem jelenjen meg a többi gazdaképzésben is, hogy a termelők legalább kérdezni tudjanak a növényorvosoktól.
Végezetül örömét fejezte ki, hogy egyre több fiatal arcot lát a közönség soraiban, ami valóban igaz. Az ország több egyeteméről is érkeztek növényorvos hallgatók vagy fiatal növényorvosok a budapesti konferenciára.
Forrás: agroinform.com
