Az állattenyésztési ágazat helyzetét jelentősen befolyásolja a húsfogyasztási szokások változása, a takarmányok világpiaci árának alakulása, a Közös Agrárpolitika változásai, az energiapolitika (bioüzemanyagok) hatása, valamint a környezetvédelmi és állategészségügyi szabályozás változása.
Az állattenyésztési támogatások a Közös Agrárpolitika „mostohagyermekei”, de a magyar kormány igyekszik minden lehetőséget megragadni, hogy az ágazat számára a lehető legmagasabb szinten biztosítsa a forrásokat, hangsúlyozta Czerván György.
Az államtitkár hozzátette: a nemzeti támogatások jelentős része az állattartókat segíti. A 2012-ben indított Kérődző Szerkezetátalakítási Program a kifutó top up támogatásokat ellentételezi. A tárca folytatja a 2010-ben indított különleges tejtámogatást, amelynek első két évét az Európai Unió, a további három éves periódust a magyar költségvetésből finanszírozza a VM.
Czerván György kiemelte: a KAP 2014 utáni költségvetési ciklusából a magyar kormány differenciált állattenyésztési támogatásokat szeretne biztosítani a gazdáknak. Az elsősorban az állattartókat segítő termeléshez kötött támogatásokat legalább 10 százalékos mértékben szeretné a VM folytatni a következő hétéves költségvetési keretből.
Az aszály miatt kialakult takarmánypiaci helyzetre való tekintettel Magyarország több tagállammal egyetértésben szorgalmazza az Európai Bizottságnál, hogy a sertés- és a baromfitartók is részesülhessenek a jövőben az európai uniós forrásokból a kérődző állatokat tartó gazdák mellett.
Az államtitkár külön köszönetet mondott az Agrárgazdasági Kutató Intézet munkatársainak, akik szakmai anyagaikkal rendkívüli mértékben segítik a brüsszeli tárgyalásokon résztvevő magyar delegációkat.
(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)
Forrás: kormany.hu
