A bokrosodás, szárbaindulás időszakában először a vetésfehérítő bogarak megjelenésével, majd kártételével kell számolni. Több rokon faj közül a vörösnyakú árpabogár és a kék árpabogár a leggyakoribb hazánkban. Az áttelelt bogarak a búza bokrosodása és szárba indulása idején elhagyják a telelőhelyül szolgáló árokpartot, a táblaszéli füves területeket és a növénytáblák szélső soraiban lévő növények leveleit hosszanti irányban rágják. Később, a lerakott tojásokból kikelő lárvák a leveleken okoznak jelentős kárt. Amennyiben egyszerre sok bogár támadja meg a takarmányt, a növények elvesztik zöld színüket. A szőrösebb levelű árpa- és búzafajták kevésbé károsodnak, mint a sima levélfelületek.

A vetésfehérítő bogarak az elmúlt néhány évben csak helyenként okoztak a közepesnél erősebb fertőzést a kalászos gabonákban. A megyei növény- és talajvédelmi igazgatóságok jelzése alapján idén a vetésfehérítő bogarak tömeges megjelenésével Hajdú-Bihar, Veszprém és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben kell számítani. Vas és Jász-Nagykun-Szolnok megyében gyenge- közepes a fertőzöttség. A vetésfehérítő bogár tojását észlelték Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén és Fejér megyében. Táplálkozó lárvákat Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun, Heves és Győr-Moson-Sopron megyében figyeltek meg. Heves, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Győr-Moson-Sopron megyében már védekeztek a lárvák ellen. A kártevőt észlelték Zala, Tolna, Somogy, Csongrád és Pest megyékben is.

A fertőzöttség szempontjából átlagos évben elegendő lehet a tábla szélén elvégzett rovarölő szeres permetezés. Kis bogárnépesség esetén nem szükséges védekezni, ha azonban tömeges tojásrakást észlel a gazda, a lárvák ellen tanácsos a beavatkozás. A legjobb eredmény a fiatal lárvák ellen végzett permetezéssel érhető el, amit a tömeges lárvakelést követően, májusban szükséges elvégezni. Figyelembe kell azonban venni, hogy a tábla mellett virágzó erdősáv (pl. fehér akác, fekete bodza, galagonya stb.) lehet, ebben az esetben a méhek védelméről is gondoskodni kell.

A szakmailag megalapozott, hatékony védekezés érdekében kérjék a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara szakembereinek tanácsát!

(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)

Forrás: kormany.hu