A cikk írásának pillanatában már Csongrád megyében is detektálták a megbetegedést. Az elmúlt évek alapján úgy tűnik, hogy a kórokozó jelentette fenyegetéssel a baromfitartóknak „együtt kell élniük”.

A megelőzés mindig „költséghatékonyabb”, mint a betegség következtében keletkezett károk orvoslása, ezért a védekezés alapeleme a kellő körültekintéssel kialakított preventív higiéniai intézkedések sora.

Ha járványvédelemről van szó, a megfelelő telepi higiénia szerepe megkérdőjelezhetetlen a siker érdekében. Ennek ellenére a hatóság időről időre talál hiányosságokat a telepek ellenőrzésekor. Sok esetben a védekezés tárgyi feltételei megvannak, a napi rutinban azonban nem vagy rosszul használják azokat.

Nézzük meg, hogy milyen alapvető higiéniai rendszabályokat kell a baromfitartással foglalkozó állattartó telepeknek és az ott dolgozóknak betartania annak érdekében, hogy a fertőződés esélyét minimalizálhassák.

Általános telepi higiénia, napi menedzsment

A védekezés eredményességét jelentősen befolyásolja a telep elhelyezkedése, napi működése. Célszerű a baromfitelepet más állattartóteleptől, településtől, természetes vízfelülettől, forgalmas úttól távol létesíteni. Mivel a madárinfluenza terjesztői elsősorban a vadon élő madarak, ezért az állományokat a külső környezettől a lehető legjobban izolálni kell. A telephelyet körbe kell keríteni, a kapukat pedig zárva kell tartani. A baromfiállományokat zárt rendszerű épületekben kell tartani (pl. madárhálózott légbeejtő).

A kórokozót továbbvihetik a teleptulajdonosok és az állatgondozók is (pl. lábbelin, ruházaton, gépeken, munkaeszközökön keresztül) így a jármű- és személyforgalomra kiemelt figyelmet kell fordítani. Nem elég, ha megvannak a gépjárműfertőtlenítésre használható eszközök (pl. járműfertőtlenítő kapu és/vagy -medence), ha azokat nem megfelelően működtetik (pl. esős-saras időjárási körülmények, téli gépjármű fertőtlenítés). A személyi higiénia is kiemelt figyelmet kell, hogy kapjon a mindennapok során. A fekete-fehér elveknek megfelelően kialakított öltözők használata létfontosságú. Minden kritikus helyen (szociális helyiségek, istállók be- és kijáratai) kell biztosítani kéz- és lábbeli fertőtlenítési lehetőséget igazoltan hatékony fertőtlenítőszerekkel és könnyen használható eszközökkel. Ezek szakszerű és folyamatos használatát meg kell követelni és rendszeresen ellenőrizni is szükséges.

A telepre bekerülő anyagokat, eszközöket minden esetben fertőtleníteni kell. Nagyon fontos, hogy az alomanyagot mindig fedett és zárt épületben kell elhelyezni és használat előtt javasolt lenne a fertőtlenítése is. Kiemelt figyelmet kell fordítani a folyamatos és szakszerű rovar- és rágcsálóirtásra is. A takarmánytároló silókat úgy kell elhelyezni, hogy azokat a telepen kívülről is tölteni lehessen. Az ivóvizet és a takarmányt mindig megbízható forrásból kell biztosítani.

Az állati tetemek tárolását a telep kerítésvonalában kialakított, zárható hullatárolóban kell megoldani úgy, hogy azok ürítésekor ne kelljen a telep területére hajtania a szállító tehergépjárműnek. Saját hullaégető berendezés üzemeltetése lenne a legbiztonságosabb megoldás.

Állományváltás, szervizperiódus

A védekezés eredményességét a környezetben túlélő kórokozók mennyisége is befolyásolja. Ahol lehet, ott az egyes állományok egyidejűleg települjenek és ürüljenek. A fertőtlenítési procedúra megkezdése előtt a keletkezett trágyát el kell távolítani és mielőbb elszállítani a telepről. A felületek, berendezések, eszközök tisztítószeres tisztításának nagy jelentősége van a fertőtlenítést megelőzően.

A tisztítási folyamatot követően, a fertőtlenítési fázis megkezdése előtt kerülhet sor az épület felületi sérüléseinek és a technológiai elemeknek a javítására. Fertőtlenítésre kizárólag hatósági engedéllyel rendelkező, igazoltan széles hatásspektrumú (baktericid, virucid, fungicid), felület- és környezetbarát vegyszer használható a gyártó vagy a forgalmazó által javasolt koncentrációban. Ezek mellett az alkalmazott fertőtlenítőszernek az EN 14675 szabvány szerint, magas környezeti terhelés mellett is igazolt virucid hatékonysággal kell rendelkeznie. További előny, ha az adott fertőtlenítőszer rendelkezik független laboratóriumban elvégzett, igazolt hatékonysági teszttel a madárinfluenza kórokozójával szemben is. A hatóság által követelt járványvédelmi szabályok betartása az állattartók felelőssége, amellyel nem csak a saját állományuk, de a környező állományok és a teljes baromfiágazat jelenét is befolyásolják. A betegség felbukkanása esetén minden esetben 3 km sugarú körben védőkörzet, 10 km sugarú körben megfigyelési körzet kijelölésére kerül sor, illetve forgalmi korlátozások lépnek életbe, amelyek a járványvédelmi szabályokat betartó telepek életére is hatással vannak. Nyomós érv, hogy a renitens gazdák a továbbiakban az állami kártalanításra sem számíthatnak.

A cikk szerzője: Litz Tamás