Az Európai Unióhoz történő csatlakozással Magyarországnak lehetősége nyílt a gazdasági és társadalmi felzárkózásra, megváltoztak a termelési és értékesítési lehetőségek. A Közös Agrárpolitika az EU egyik legmeghatározóbb, valós kompetenciákkal bíró szektorális politikája, mely az Unión belüli mezőgazdaság irányítását és közösségi koordinációját látja el. Jelenleg széles körű viták folynak a rendszer reformjáról.

Baksa Adrienn, a tanulmány egyik szerzője és szerkesztője, az első kötettel kapcsolatba elmondta: „Legfőbb célunk az volt, hogy számszerűsítsük és elemezzük, ezáltal közérthetővé tegyük az EU agrárpolitikájával kapcsolatban felmerült korábbi várakozások és tényleges hatások következményeit.”

Az ágazatok közül a sertés-, a baromfi- és a tejágazat, valamint a zöldség- és gyümölcstermesztés részletesebb elemzésére került sor. Ezek az egész agrárium működését meghatározzák. A magyar mezőgazdaság fejlődése szempontjából pedig kiemelkedő az élelmiszergazdaság alakulása. A Közös Agrárpolitika adaptációja a hazai agrár-költségvetési rendszer átalakítását vonta maga után. A szerzők kutatásaik során olyan eredményekre jutottak, melyek tanulságul szolgálnak a következő költségvetési időszakban (2014-2020) elérhető támogatások hatékonyabb megvalósításához, valamint egyes prioritások és kitörési pontok elemzéséhez.

A második résszel az elkövetkezendő években várható főbb agrár- és vidékpolitikai események feltérképezését célozták meg. „A hazai termelési potenciál megőrzése, fenntartása és fejlesztése csak a szabályrendszereknek megfelelő alkalmazás révén biztosítható. Így a magyar gazdaság szereplői számára is rendkívül fontos, hogy tisztában legyenek a jövőbeni lehetőségekkel.”- fejtette ki Vásáry Miklós, a tanulmány társszerkesztője.