A Tej Terméktanácsnak a 38. Tej Világnap alkalmából rendezett szakmai tanácskozásának szünetében Lukács László elmondta: tavaly az ágazat árbevétele meghaladta a 220 milliárd forintot. Az árbevétel-növekedés 3-4 éve tart és évente 5-10 százalékos mértékű.

A múlt évben a termelés 2-3 százalékkal bővült és így most 1,6-1,7 milliárd litert tesz ki évente Magyarországon. A mennyiségből 1,4-1,5 milliárd liter kerül piacra. Ebből 1,2 milliárd litert dolgoznak fel, a fennmaradó pedig a nyerstej-export. Magyarországon a tejtermék-import értéke, amely döntő hányadban késztermék, eléri a 400 millió eurót, azaz a mintegy 120 milliárd forintot. Ebből igen jelentős hányadot, mintegy 100 millió litert az úgynevezett UHT, azaz tartós tej tesz ki.

Annak érdekében, hogy a belföldi piacot meg lehessen őrizni, illetve növelni tudják, egy új piaci modellt akar bevezetni a szakmaközi szervezet. Ez lehetővé tenné, hogy 10 éven belül Magyarországon az egy főre jutó tej- és tejtermék fogyasztás ismét elérje az évi 200 litert a mostani 155 literrel szemben.

A szakmai tanácskozáson Gombos Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) élelmiszerlánc-felügyeleti főosztályának vezetője bemutatta az élelmiszerlánc-biztonsági stratégiát. Ennek lényege, hogy az emberek mindenkor egészséges, jó minőségű, biztonságos élelmiszereket fogyaszthassanak, azok előállítása, kereskedelme, felhasználása, vagy fogyasztása során mindenki a lehető legkisebb kockázattal kerüljön szembe.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke pedig arról beszélt, hogy az új köztestület legfontosabb céljának a szolgáltatások bővítését tekinti. Azt szeretné elérni, hogy a tagok tagdíjaik ellenében több értéket kapjanak vissza a kamarától, mint amit befizettek. Ezért számos szolgáltatást már bevezettek. Példaként említette a választottbíróság működtetését, a piaci árinformációk szolgáltatását, a tagok számára ingyenes jogsegély szolgálatot, a szakképzés segítését, továbbá az agrometeorológiai szolgáltatások elérésének biztosítását.