A miniszter kiemelt jelentőségű feladatként említette a víz visszatartását a Kárpát-medencében, az ár- és belvíz elleni védekezést, továbbá a víz tárolását és a víz minőségének megőrzését. Ennek érdekében szükségesnek nevezte az árvíz és belvízvédelmi rendszereknek átépítését, bővítését, fejlesztését, illetve a víztároló kapacitások növelését.

A jövő vízügyi, öntözésfejlesztési és aszálykezelési politikáját megalapozó, a fenntarthatóságot biztosító szakmai program a véglegesítést követően a nyár folyamán kerül a kormány elé - mondta a miniszter.

Jelezte: miután a társadalmi vita már befejeződött, a következő lépés a beruházási igények felmérése, a kormány elé kerülő vízstratégia pedig a főbb irányokat fogja meghatározni. Olyan munkáról van szó, amely a nagy folyamszabályozások korához hasonlítható, és több évtizedes feladatot ad - fogalmazott Fazekas Sándor, hozzátéve: a megvalósítás költsége több ezer milliárd forintos nagyságrendet jelent.

A feladatokról elmondta: mintegy 40 ezer kilométeres - belvízvédelmi és öntözési célra szolgáló, illetve kettős hasznosítású - csatornarendszer van Magyarországon, ezek felújítása, karbantartása elsődleges. Az európai uniós és hazai források lehetővé teszik ezeknek a munkáknak az elvégzését - mondta a vidékfejlesztési tárca vezetője. Hozzátette: a Startmunka már elkezdődött, öt-tíz éves távlatban lehet jelentős eredményeket elérni.

Kovács Péter, a Vidékfejlesztési Minisztérium vízügyért felelős helyettes államtitkára előadásában kiemelte: olyan stratégiát állítottak össze, amely egy bizonyos szintű közmegegyezéssel a társadalom érdekeit igyekszik szolgálni. Azokra a kérdésekre próbálnak válaszokat találni, amelyek mindenkit foglalkoztatnak - mondta. Kiemelte ezek között, hogy lesz-e elegendő vizünk a jövőben, jól gazdálkodunk-e a rendelkezésre álló vízzel, vagy miként lehet biztosítani a mezőgazdaság vízigényét, megelőzni az ár- és belvizeket.

A helyettes államtitkár a vízstratégiában megjelölt célok megvalósításához fontosnak nevezte az állam szerepének erősítését a vízi létesítmények vagyonkezelésében, a vízszolgáltatásban, a vízi közmű szolgáltatásban, a vízi közművek állapotának javításában, az európai uniós szabályozás teljesítésében, valamint a beruházásokhoz szükséges források meglétét.

Kovács Péter az európai uniós támogatások minél nagyobb mértékű lehívását hangsúlyozta, mivel a vízstratégiában három időszakra vonatkozó célokat és feladatokat is ennek a figyelembe vételével fogalmazták meg. Az első, 2014-ig szóló cél a már folyamatban lévő vízügyi munkák befejezése, valamint az Európai Unió következő költségvetési ciklusára való tervezés. A második, 2021-ig tartó időszakban az Európai Unió kínálta támogatási lehetőségek minél eredményesebb kihasználása a feladat, míg a 2027-ig tartó harmadik időszakban a tervek szerint már egy stabil vízgazdálkodási rendszer a lehető leghatékonyabban hasznosíthatja a rendelkezésre álló uniós forrásokat.

Kis Miklós Zsolt, a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági És Vidékfejlesztési Kamara alelnöke fontosnak nevezte, hogy a vízgazdálkodás szereplői aktív részesei legyenek a stratégia kialakításának. A vízgazdálkodásban mindenképpen érvényesíteni és hangsúlyozni kell az állami szinteken lévő szabályozást és irányítást - mondta. Hangsúlyozta azt is, hogy az államnak szerepet kell vállalnia a tulajdonviszonyok tisztázásban és egy megfelelő finanszírozási rendszer kialakításában.

 Forrás: MTI