A közlemény szerint a várható döntés a KAP-ot alkotó négy alaprendeletről születik meg. Ezek a közvetlen kifizetések, a piaci intézkedések és a vidékfejlesztési támogatások szabályait, valamint a közös pénzügyi rendelkezéseket tartalmazzák. Ezek a rendelkezések szabják meg, hogy a következő hétéves uniós költségvetés mezőgazdaságra fordítható forrásaiból a gazdák milyen feltételek teljesítése esetén kaphatnak területalapú támogatást, illetve hogy mekkora forrás fordítható piacvédelmi intézkedésekre. Szintén ez a döntés lesz az alapja a vidékfejlesztési források felhasználásának is.

A Közös Agrárpolitika az Európai Unió legrégebbi közös politikája, amely már több mint 60 éve meghatározza az európaimezőgazdaság irányvonalait. Az elmúlt évtizedekben többször szükségessé vált a szabályozás felülvizsgálata, annak a változó körülményekhez, az új kihívásokhoz történő hozzáigazítása. A KAP legutóbbi, nagyobb reformja 2003-ban volt. Az EU működését szabályozó lisszaboni szerződés 2010-es hatályba lépése miatt a mostani lesz az első olyan KAP reform, amelyben döntéshozóként az uniós tanács és a bizottság mellett az Európai Parlament is részt vesz - emlékeztet a közlemény.

A mostani reform előkészítéseként a bizottság széles körű társadalmi vitát kezdeményezett az EU tagországokban a KAP jövőjéről. Ennek az összegzését is felhasználva a bizottság 2010 őszén kiadott egy közleményt, amelyről a tanács a magyar elnökség vezetésével 2011 márciusában, az Európai Parlament pedig 2011 júniusában foglalt állást. Ezt követően a bizottság 2011 októberében hozta nyilvánosságra a viták alapjául szolgáló, az új KAP-ra vonatkozó jogszabálytervezeteket. A végső megállapodás elérése érdekében az elmúlt három hónapban rendkívül intenzív tárgyalások folytak - és folynak - a tanácsot képviselő elnökség, az Európai Parlament és a bizottság között.

A hároméves munka csúcspontja - fogalmaz a közlemény - várhatóan a június végi luxemburgi tanácsülés lesz, ahol vélhetően hosszas egyeztetések és intenzív tárgyalások után megszületik a kompromisszum és sikerül megállapodni a Közös Agrárpolitika következő években alkalmazandó szabályairól.

A KAP-reform keretében elfogadott jogszabályok négy alaprendelete a közvetlen kifizetéseket, a piaci intézkedéseket, a vidékfejlesztési támogatásokat, valamint a közös pénzügyi rendelkezéseket foglalja magában.

A reform tárgyalásai kapcsán Magyarország 5 fő célt határozott meg: a munkaerő-igényes zöldség-gyümölcs és állattartó, azaz az érzékeny ágazatok támogatásának növelése, a magyar vidék versenyképességének emelése, a kisgazdaságok és a fiatal gazdálkodók támogatása, valamint a fenntartható gazdálkodás erősítése.

Így a mostani reform alapvető kérdése, hogy a belső piacon milyen mértékben és feltételekkel támogathatók az állattartó ágazatok, illetve a zöldség-gyümölcstermesztők. Egyes nyugat-európai országokban ma akár az uniós források 28 százalékát is ezen ágazatok támogatására fordítják, míg a közép-európai országokban ez az arány legfeljebb 14 százalék.

Fontos emellett a vidék versenyképességének növelése, azaz, hogy ténylegesen a mezőgazdasági tevékenységet folytatók részesüljenek az uniós forrásokból. (Ezt takarja az aktív gazda fogalma). A nemrég levonult árvíz is megmutatta, hogy milyen fontos a megfelelő biztonsági háló biztosítása a mezőgazdasági termelők védelme érdekében - jegyzi meg a közlemény.

A magyar kistermelők érdekeit szem előtt tartva kell kialakítani a szabályozást úgy, hogy csökkenjenek az adminisztratív terhek, és egyszerűsödjön a támogatásokhoz való hozzájutás. Továbbá a magyar gazdálkodók kevesebb, mint 6 százaléka 40 év alatti gazdálkodó. Ezért a gazdálkodást kezdő 40 év alatti termelők számának növelése az alapvető cél. A fenntarthatóbb mezőgazdaságérdekében pedig a zöld termelés elősegítése fontos Magyarország számára.

A cél egy olyan kiegyensúlyozott megállapodás elérése, amely érdemben segíti a magyar vidék helyzetének javítását - tartalmazza a közlemény.

Forrás: MTI