A Világgazdaság üzleti napilap Versenyképes vállalat = versenyképes gazdaság című konferenciáján az ügyvezető igazgató kifejtette: a növekedési hitelprogram (NHP) első szakasza során élénkült a bankok közötti verseny is, egyúttal csökkentek a kkv-k hitelterhei. Hozzáfűzte: megnőtt a kkv-k hiteleinek átlagos futamideje, emelkedett az új hitelek aránya, ami kedvező hatással lehet a gazdasági növekedésre.
Nagy Márton kifejtette: néhány meglepetéssel is szolgált az NHP első szakasza, így a hitelek allokációja során kiderült, hogy a kkv-k 60 százalékban új hitelt vettek fel, ez a beruházások várható bővülését jelzi.
Az NHP első, összesen 750 milliárd forintos keretösszegű szakaszának egyik eredménye, hogy a kis- és közepes cégeknek adott hitelek nyújtásában emelkedett a kis- és középbankok, illetve a takarékszövetkezetek részesedése a nagybankokkal szemben.
Elmondta: átlagban a hitelt felvevő a vállalkozói ügyfelek 20 százaléka élt az NHP során a bankváltás lehetőségével, ez azt is jelezte, hogy a kis- és középbankok ügyfeleket "raboltak" a nagybankoktól a hitelprogram során.
Kifejtette: míg 2013 júniusában a kkv-hitelállomány 75,2 százalékát a nagybankok folyósították, addig ez az arány az MNB becslése szerint idén szeptember végére már 74,2 százalékra változik, a kis- és közepes bankok részesedése ezalatt 0,4 százalékponttal, 15,1 százalékra, a takarékszövetkezeteké 0,6 százalékponttal, 10,7 százalékra emelkedett.
Az ügyvezető igazgató arról is szólt, hogy az NHP hozzájárult az árfolyamkockázat csökkenéséhez is, a teljes magyarországi kkv-hitelállományból 2013. június végén a devizahitelek 52 százalékkal részesedtek, ez év szeptember végére ez az arány a jegybank becslése szerint 44 százalékra mérséklődik.
Nagy Márton kifejtette: az ágazatokat tekintve a programban a mezőgazdaságban, a feldolgozóiparban és a kereskedelemben tevékenykedő cégek voltak a legaktívabb hiteligénylők, a hitelezés koncentrációja csökkent, ami az elmaradottabb régiók felzárkóztatását is mutatja a program révén.
Az MNB ügyvezető igazgatója elmondta: az NHP második szakasza során, 2013 októberétől 2014 december végéig 2000 milliárd forint összegű keret áll majd rendelkezésre, ami a mostani, mintegy 4000 milliárd forintos kkv-hitelállomány felét teszi ki. A jegybank által biztosított refinanszírozási kamatláb továbbra is 0 százalék marad, a maximális banki felár pedig 2,5 százalék lehet.
A hitelkeret 10 százaléka használható fel hitelkiváltásra, a fennmaradó rész pedig új hitelekre, azaz főleg beruházásokra. Így a hitelkeret teljes igénybevétele esetén a hitelprogram az MNB becslése szerint 0,8–1,6 százalékkal emelheti a GDP-t, és a potenciális GDP-növekedést is segítheti - hangsúlyozta Nagy Márton.
Forrás: MTI
