A vidékfejlesztési tárca államtitkára a parlamentnek hétfőn benyújtott előterjesztése indoklásában emlékeztetett, hogy a jelenlegi Btk.-tényállás kizárólag a géntechnológiailag módosított növényfajták szaporítóanyagával kapcsolatos szabályszegésre terjed ki. Jelezte ugyanakkor, felmerült annak igénye, hogy általánosságban véve szankcionálják az engedély nélküli géntechnológiai tevékenységeket.

    A szabályozás kiterjesztését Budai Gyula azzal indokolta, hogy például egy kísérletben használt génmódosított mikroorganizmussal adott esetben sokkal nagyobb környezeti vagy egészségügyi kárt lehet okozni, mint egy génmódosított növénytermesztésével, amelyre a ma hatályos Btk.-passzus vonatkozik.

    Hozzátette, új problémaként merült fel egyes génmódosított állatok illegális megjelenése is az Európai Unió piacain.

    A fideszes politikus által javasolt módosítás a büntető törvénykönyv mostani tényállását lefedné, azt mondaná ki ugyanis, hogy két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az, aki engedély nélkül természetes szervezetet géntechnológiával módosít, ezt végző létesítményt hoz létre, illetve géntechnológiával módosított szervezetet (GMO) vagy abból előállított terméket zárt rendszerben felhasznál, forgalomba hoz, az országba szállít vagy innen kivisz.

    A javaslat szerint július 1-jén hatályba lépő Btk.-módosítás azt is büntetné, ha a géntechnológiai tevékenység túllépi az engedélyezett kereteket, például a biztonsági előírások vagy a hulladékkezelési szabályok esetében.

Forrás: MTI