Vancsura József elnök elmondta: azt várják, hogy normalizálódnak az árak, s kilogrammonként legalább 50 forintra számíthatnak majd a termelők. Ennek alapján biztonsággal tervezhetnék a jövőt - mondta.

    Tavaly a búza ára átlagban 40, míg a kukoricáé 42 forint volt kilogrammonként, s ez jelentős bevételkiesést okozott a termelőknek - tette hozzá. Idén a felvásárlási szerződéseket 50 forint körüli áron kezdték megkötni. A termelőknek előzetesen a várható termés 10-20 százalékát érdemes most lekötni, míg a további árat a minőség és a betakarított mennyiség dönti majd el később.

    A GOV elnöke hozzáfűzte, hogy csakúgy mint a korábbi években, az idén is egymillió hektáron termelnek gabonafélét, míg a kukorica vetésterülete 1-1,2 millió hektár között lesz. A várható termést befolyásolja, lesz-e aszály, amitől tartanak. Eddig ugyanis 100 milliméternyi csapadék hiányzik a földekről, de van olyan országrész is, ahol már 200 milliméternyiről beszélnek a termelők.

    Vancsura József tájékoztatása szerint a Gabonatermesztők Országos Szövetsége a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Beszterecen azért tartotta kihelyezett elnökségi ülését, hogy a helyi, Phylazonit baktériumtrágya gyárban tájékozódjanak a talajoltóanyag előállításáról, s döntsenek a termést növelő szer terjesztésének ajánlásáról.

    A talajoltóanyagnak a nyíregyházi Szuro-Trade Kft. a kizárólagos gyártója, az Agrova Kft. a forgalmazója, míg a találmányként bejegyzett szer jogtulajdonosa a Phylazonit Kft. 

    Vajda Péter, az Agrova Kft. ügyvezető igazgatója az MTI-nek elmondta: a besztereci gyárban évente 10-15 millió liter baktériumtrágya készül, amely a talajban a nitrogént megköti, a foszfort mobilizálja, a cellulózt pedig lebontja, visszaállítva a termőréteg úgynevezett életerejét.

    A négy állandó és két eseti dolgozót, illetve egy külsős mikrobiológust foglalkoztató üzem tavaly mintegy 800 millió forint nettó árbevételt ért el. A hazai mezőgazdasági termelőknek már 150 ezer hektár föld kezeléséhez szállított a Phylazonit baktériumtrágyát.

    Emellett Szlovákiába 50 ezer hektár földre exportálta a szert, valamint a terméket bevezették a horvát és a román piacra is. Az idén Szerbia szintén csatlakozott a megrendelő országokhoz, Fehér-Oroszországban pedig a forgalmazáshoz szükséges engedélyeket kapták meg a szabolcsi gyártók és forgalmazók.

Forrás: MTI