Az elmúlt hét második felében, szerdától vasárnapig csak elszórt záporok fordultak elő hazánkban. Május első napja országszerte száraz maradt, majd kedden nyugat felől egy hullámzó frontrendszer érkezett. Ebből előbb a Dunántúlon, majd szerdán a középső országrészben is kialakult eső, zápor, helyenként zivatar. A lehullott csapadék mennyisége az elmúlt öt nap során csak a Dunántúlon és az ország középső részén haladta meg a 10 mm-t (1. ábra). Hazánk nagyobb részén alig, vagy egyáltalán nem esett. Az elmúlt 30 nap csapadékösszege északon, különösen északnyugaton jelentősen, helyenként 40-60 mm-rel is meghaladja a sokéves átlagot, míg főleg a Tiszántúlon 15-30 mm-rel elmarad attól (2. ábra). A talaj felső fél méteres rétege azokon a területeken, ahol nem esett legalább 10 mm eső, veszített a nedvességtartalmából a mögöttünk álló egy hét során, ezzel együtt is még kellő mennyiségű nedvességet tartalmaz (3. ábra). A felszín közeli talajréteg nedvességtartalma azonban, főleg az Alföldön már nagy területen, a kritikus 40%-os határ alá csökkent (4. ábra).
A hőmérséklet április utolsó hetében 2-5 Celsius fokkal elmaradt az ilyenkor szokásos értékektől. A hét közepén volt a leghűvösebb, ekkor a napi középhőmérséklet is 10 fok alatt maradt az ország nagy részén, de a minimum értékek a derült, szélcsendes csütörtök és péntek hajnalokon voltak a legalacsonyabbak, amikor főként a középső országrészben hűlt többfelé fagypont alá a levegő (5. ábra). Pénteken melegedés kezdődött, így a hétvégén napközben már 20 fok körüli értékeket mérhettünk. A kedden érkezett front előtt pedig a délies áramlás meleg levegőt szállított fölénk, ekkor a csúcsértékek nagy területen a 25 fokot közelítették. Az április havi középhőmérsékelt 1-2 fokkal, a havi napfénytartam összeg 30-50 órával elmaradt a sokéves átlagtól (6. ábra) – olvasható az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) agrometeorológiai jelentésében, melyet az Agro Napló is megkapott.

Az őszi vetések jó állapotban vannak, korán megindult a tavaszi fejlődésük. Az őszi búza szárba indult, az árpa már kalászosodik, a repce pedig teljes virágzásban van. Kellő nedvesség áll rendelkezésükre a talajban, a hőmérséklet is többé-kevésbé megfelelő, a hirtelen nagy meleg nem lenne ideális. Ugyanakkor az utóbbi hetek tartós levélnedvessége miatt a kórokozók is gyorsan szaporodtak. A nyári kapás növények vetése késést szenvedett a hideg, majd a sok eső miatt, de a napraforgó és a kukorica zöme már a talajban van. Az Alföldön csapadékra lenne szükség, mert a talaj fölső néhány centiméteres rétege, ahol a magok illetve a kis növények elhelyezkednek, mostanra kiszáradt. A gyümölcsök zöme túl van már a virágzáson, jelenleg még például a birs virágzik. Több fajta is megszenvedte a március végi, április eleji fagyokat, a csapadékos idő pedig nem kedvezett a beporzásnak, annál inkább a megbetegedéseknek.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink az április második felére vonatkozó állapotot mutatják. Az országban folyamatosan növekszik az index értéke a kellően csapadékos időben. Az anomália térkép szerint a sokéves átlagnál országszerte jóval magasabb az index értéke, kivéve a magasabb hegyeink erdeiben, ahol az áprilisi hűvösebb idő miatt kis lemaradásban van a vegetáció (7. ábra).

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 70 és 100 foknap között alakul, a héten csak lassan emelkedett. Az alacsonyabb értékek nyugaton, a magasabbak keleten, délkeleten vannak. Ez az ország nagy részén kissé elmarad a tavalyi értékektől. A sokéves átlagnál pedig országszerte van egy 30-50 foknapos elmaradás, ami azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai is kicsit később következnek be (8. ábra).

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Győr és Békéscsaba körüli területre vonatkozó agrogramokon[i] (9. és 10. ábra). Augusztus utolsó dekádjában több hullámban jelentős csapadék hullott, így az őszi káposztarepce vetése a történelmi aszály után már kellően nedves talajba történhetett. A csapadékos idő szeptemberben is folytatódott, így a repce szépen kelt és gyorsan fejlődött. Az őszi kalászosok vetéséhez az október első felét jellemző száraz idő és optimális nedvességtartalmú talaj kedvező körülményeket teremtett. A hónap közepétől a talaj felső rétege egyre jobban kiszáradt, nehezítve ezzel a kelést. A november első hetében érkezett csapadékra igen nagy szükség volt az egyenetlenül kelt táblák egységesedéséhez, a sokáig kitartó enyhe időben az állományok kellően megerősödve indultak a télnek. A decemberi újabb bőséges csapadék hatására a talaj egyre mélyebb rétegei nedvesedtek át, töltődtek föl az Alföldön is, ami a növények tavaszi-nyári fejlődéséhez nélkülözhetetlen. Az év első hónapjában folytatódott az esős idő, egymást követő mediterrán ciklonok hoztak országszerte kiadós csapadékot, melyet a talaj már befogadni nem tudott, így egyre nagyobb területen jelentek meg a belvízfoltok, elsősorban az Alföldön. Január második felére már az ország túlnyomó részén elérte, a középső országrészben 100-150 mm-rel meg is haladta a szeptember eleje óta összegzett csapadék az őszi vetésű növények számára optimális mennyiséget. Január végén szárazabbra és kevésbé enyhére fordult az idő, de az igazi tél csak február első hetében érkezett meg. Február első fele száraz, hideg időt hozott, a tél folyamán egyedül ekkor sikerült a talajnak 5-20 cm mélyen átfagynia, miközben a belvizes területek kiterjedése lassan csökkent. A télies időjárás csak átmenetinek bizonyult, február közepén jelentően megenyhült az idő, de az egész hónap szárazabb maradt az ilyenkor szokásosnál, és március első két dekádjában is csak a déli országrészben hullott az átlagosnál több csapadék. Március utolsó harmadában kiterjedt esők érkeztek, az ország nagyobb részén átnedvesedett az ekkorra már kiszáradó fölső talajréteg. Kivétel ez alól az északnyugati országrész, ott csak áprilisban kezdődött ez a folyamat, de az április közepi nagy mennyiségű csapadék ott is feltöltötte a talajt. A hónap utolsó dekádjában azonban főként az Alföldön már száradni kezdett a talaj. Az összegzett csapadék az ország túlnyomó részén a tenyészidőszak kezdete óta az optimális mennyiség fölött vagy a körül alakul. A szokásosnál enyhébb őszi és téli idő hatására az összegzett hőösszeg számottevően meghaladja az optimális értéket. Az átlagosnál enyhébb tél és kora tavasz miatt a kultúrák a szokásosnál hamarabb fejlődésnek indultak, viszont áprilisban gyakran volt az optimálisnál hidegebb időjárás.

A folytatásban is változékony marad időjárásunk. Vasárnapig elszórtan alakulhatnak ki záporok, zivatarok az országban, majd hétfőtől csütörtökig már többfelé várható, területi átlagban is számottevő csapadék. Összességében a jövő hét közepéig nagy területen akár 10-20 mm-t meghaladó mennyiség is lehullhat. A hétvégéig a legtöbb helyen a talajok száradása lesz a jellemző, majd hétfőtől nő a nedvességtartalom. A növényvédelmi munkák tervezésénél elsősorban a csapadék időbeli eloszlására kell figyelni, mert a szél csak a nappali órákban fog időnként megélénkülni. A hőmérséklet az ilyenkor szokásos értékek körül alakul. Többnyire hajnalonként sem hűl 5 fok alá a levegő, napközben pedig jellemzően 20 és 25 fok között lesznek az értékek, a csapadékos napokon és tájakon várható ennél pár fokkal hűvösebb, de se nagyobb lehűlés, se nyári meleg nem valószínű a jövő hét közepéig.

(Forrás: OMSZ)

Kövesse napról-napra az agrometeorológiai elemzéseket az Agro Napló főoldalán: www.agronaplo.hu!

[i] Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).