Kis Miklós Zsolt a mintegy kétszáz érdeklődő előtt tartott agrárfórumon hozzátette: az elmúlt hét évben az európai uniós támogatások elsősorban a nagy gazdaságok versenyképességét segítették, a gépbeszerzések, az állattartó telepek korszerűsítése terén a kis és közepes gazdálkodók hátrányban voltak. Ezen változtatni kell - jelentette ki.

    Hangsúlyozta: az agrár-vidékfejlesztés legfontosabb célkitűzése, hogy a vidéki életminőség tovább javuljon, és új munkahelyek jöjjenek létre. Ha a gazdaságok fejlesztenek, az általában a munkahelyek számának csökkenésével jár - jegyezte meg, hozzáfűzve, gy kell munkahelyeket teremteni, hogy közben növekedjen a versenyképesség. A következő hat évben a munkaigényes ágazatok - kertészet, állattenyésztés, erdőgazdálkodás - támogatására állnak rendelkezésre források - mondta.

    Az államtitkár kitért arra, hogy a közvetlen támogatások és a vidékfejlesztési támogatások összege a következő hétéves időszakban összességében nagyobb lesz, mint a 2007 és 2013 közötti ciklusban: a közvetlen támogatás kerete 2000 milliárd helyett 2500 milliárd forint, a vidékfejlesztési támogatások összege 1551 milliárd forinttal szemben 1223 milliárd forint lesz.

    A 2014-2020 közötti vidékfejlesztési program forráselosztása szerint a beruházásra és tárgyi eszközökre jut a legnagyobb összeg, 450 milliárd forint, 188 milliárd az agrár-környezetvédelemre fordítható keret. Mezőgazdasági üzemek fejlesztésére 59, ökológiai gazdaságok támogatására 62 milliárd forintot terveztek.

    Szólt arról is, hogy a 2016. január 1-től olyan agrár-környezetgazdálkodási programot vezetnek be, amely valóban a kis és közepes gazdaságokat szolgálja. A szakmailag is átdolgozott programot kevesebb jogcímmel hirdetik meg, a cél az, hogy mindenki egyszerűbben tudjon hozzáférni, ne pedig csak "egyesek, nemesi kiváltságok révén" - mondta.

    Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke mások mellett arról beszélt, hogy a helyi földbizottságok feladatát május 1-től a kamara megyei elnökségei látják el. Mint mondta, eddig mintegy négyezer termőföld-adásvételhez járultak hozzá; a települési agrárgazdasági bizottságok véleményezik az adásvételt, a megyei elnökség pedig dönt róluk. 

    A települési bizottságok nagyrészt lefedik az országot, az elnök ismertetése szerint 2855 településen összesen 2305 ilyen testület működik. 

Forrás: MTI