Magyarország "nem változott, ma is a szabadság földje", mint 1848-ban, 1956-ban vagy 1989-ben - emelte ki a miniszter ünnepi beszédében, hozzátéve, hogy Magyarország most is az európai értékek, a demokrácia, a szabadság és a jogállamiság mellett kötelezi el magát.
"Büszke vagyok arra, hogy a határnyitással az első rést Magyarország vágta mind a vasfüggönybe, mind a berlini falba, ezzel utat nyitva a német egység megteremtésének és az európai integráció felgyorsulásának" - mondta Fazekas Sándor.
Németország nemzeti ünnepe, a német egység napja - október 3. - előtt három nappal "szeretném a magyar kormány jókívánságait kifejezni, és a köztünk lévő barátság folytatását, elmélyítését kérni és támogatni" - tette hozzá.
Kiemelte, hogy az első ilyen ünnepen, 1990. október 3-án Helmut Kohl akkori német kancellár Magyarország hozzájárulását méltatva azt mondta ünnepi beszédében, hogy a Németország egyik jelképeként számon tartott berlini "Brandenburgi kapu alatti föld magyar föld".
Magyarország földművelésügyi minisztereként ezek a szavak különösen fontosak számára - mondta a miniszter, hozzátéve, hogy a magyar föld nemcsak képletesen, hanem a valóságban is összeköti Magyarországot Németországgal. Ezt mutatja, hogy 28 évig Magyarország és a Balaton volt a megosztott Németország találkozópontja, és az is, hogy ma kiválóan szerepelnek a magyar élelmiszerek a német piacon.
A konferencia az úgynevezett BékeKenyér (FriedensBrot) projekt része, amelyet az azonos nevű német egyesület kezdeményezett. Az Európa békéjét jelképező rozskenyeret közösen készítette el az a 12 uniós tagország, amely korábban a szovjet érdekszférához tartozott. A rozst az egykori berlini fal úgynevezett halálsávjában termesztették, majd szétosztották az országok között.
Magyarországon Szarvason vetették el a békekenyér magvait, tavaly, éppen október 3-án, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló Kutatási Osztályának (NAIK - ÖVKI) kísérleti telepén. A helyszínválasztást elsősorban az indokolta, hogy a Békés megyei városnál van a történelmi Magyarország mértani középpontja - hangzott el a BékeKenyér projekt magyarországi részét bemutató előadáson.
A Szarvason termesztett rozst az ottani, úgynevezett szárazmalomban őrölték meg - amely az egyetlen lovakkal hajtott malom Magyarországon -, majd Berlinbe szállították, mint a projekt összes többi résztvevője tette. Az így összegyűjtött rozslisztből készült el végül a békekenyér, amelyet az egykori halálsávban - a lerombolt Megbékélés temploma helyén - felépült kápolnában áldanak meg szerdán egy ökumenikus istentiszteleten. A Megbékélés kápolnája kertjében van az a kis rozstábla, amelynek termését szétosztották a 12 ország között.
A projekt az első kenyér elkészítésével nem ér véget, a tervek szerint évente tartanak majd konferenciát a 12 ország részvételével. Erről közös nyilatkozatot írtak alá a delegációk vezetői. A 2015-ös tanácskozást Lengyelország szervezi, 2016-ban pedig - amint azt Fazekas Sándor a fogadáson bejelentette - Szarvas városa várja a projekt tagállamait.
A szarvasi polgármester, Babák Mihály (Fidesz) a rendezvényen a barátság jeleként aratókoszorút adott át a vendéglátónak, Günter Fritschnek, a brandenburgi tartományi gyűlés (Landtag) elnökének.
A miniszter a konferencia előtt, kedden Münchenben kétoldalú megbeszélést folytatott német kollégájával, Christian Schmidttel. A tárgyalás fő célja az aktuális agrárgazdasági témák, mindenekelőtt az Oroszország elleni szankciók hatásainak áttekintése mellett a kapcsolatok elmélyítése volt - tájékoztatták az MTI-t a konferencián részt vevő magyar delegációból.
A tájékoztatás szerint Fazekas Sándor a találkozón ígéretet tett arra, hogy részt vesz a világ legnagyobb mezőgazdasági vásárán, a berlini Zöld Héten 2015 januárjában, a német szakminiszter pedig arra tett ígéretet, hogy személyesen felkeresi a magyar standot. Fazekas Sándor látogatásra hívta német kollegáját, aki jelezte, hogy szívesen megy Magyarországra.
Forrás: MTI
