Mesterházy Ákos, a program tudományos vezetője kedden Szegeden az eredményeket bemutató konferencián elmondta: olyan búza fajtajelölteket nemesítettek, amelyeknek nincs szüksége vegyszeres védelemre. Hozzátette, jó úton halad a rezisztencia, valamint a termőképesség és a minőség összehangolása is. A programban a kutatók vizsgálták a különböző fajták más fertőzésekkel - sárgarozsda, levélrozsda és levélfoltosság – szembeni ellenálló-képességét és a szárazságtűrését is – közölte a professzor.

Mesterházy Ákos rámutatott, rövid távon a búza- és kukoricafajták szűrését és a megfelelő növényvédelmi technikák kiválasztását kell elvégezni, hosszú távon azonban a leghatékonyabb és leginkább környezetkímélő megoldás az ellenálló fajták nemesítése és termesztése.

Elmondta, egy átlagos évben Magyarországon 15-17 millió tonna gabona terem, mintegy 800 milliárd forint értékben. A termesztett fajták és hibridek nagy része fogékony a Fusarium-fajok, illetve az Aspergillus flavus fertőzésre – mondta a professzor. Így a járványos években a fertőzések okozta értékcsökkenés több tízmilliárd forintos nagyságrendű, miközben az alapanyag termesztésen keresztül veszélyezteti az élelmiszeripar, az élelmiszerellátás és az egész állattenyésztés és húsipar biztonságát – közölte a szakember.

Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára előadásában kifejtette, az agrárkutatás hosszú távú feladat, amelyben az állami szerepvállalás megkerülhetetlen. Ezért is kezdett bele a kormányzat az agrárkutató-hálózat átalakításába.

Hozzátette: az ágazat sajátosságai miatt a mezőgazdaságban az innovációt is jelentős részben közfeladatnak kell tekinteni.

A politikus kiemelt feladatnak nevezte a kutatói utánpótlás biztosítását, amelyhez évek következetes munkája és kellő anyagi megbecsülés szükséges.

Forrás: MTI