Az informális hálózat kialakításáról szeptember végén döntöttek - olvasható a közleményben.

A közlemény szerint az együttműködésnek számos előnye van: a már működő rendszereket üzemeltető termelők hozzájárulnak a helyi ökológiai gazdálkodás és kertkultúra megőrzéséhez és fejlesztéséhez, a termelésben legnagyobb részt helyi erőforrásokat használnak fel, az élőmunka-intenzív módszereknek köszönhetően akár százszoros munkaerő-eltartó képességgel bírnak a szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó nagybirtokokhoz képest. 

Az összefogás továbbá az egészséges táplálkozás és egészségtudatosság területén szemléletformáló erővel bír, a termelő és fogyasztó között kialakuló személyes, bizalmon alapuló kapcsolat következtében.

Magyarországon eddig mintegy tíz, a közösségi mezőgazdálkodás elveivel működő zöldségkertészet működik. Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban összesen több ezer ilyen gazdaság százezres fogyasztói tömeget lát el friss, szezonális, legtöbbször a biogazdálkodással termelt élelmiszerrel.

A projekt az Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) elnökségének értékelése és javaslata alapján, a Nemzeti Vidékfejlesztési Program Irányító Hatóságának jóváhagyásával a Darányi Ignác Terv keretében valósult meg.

A Darányi Ignác Terv Új Magyarország Vidékfejlesztési Programját azért indította útjára 2012-ben a magyar kormány, hogy több átfogó, egymással szorosan összefüggő területen - agrár- és élelmiszergazdaság, vidékfejlesztés, környezet- és természetvédelem - támogassa a vidéki Magyarország fejlődését. A program célkitűzései közé tartozik a vidék népességmegtartó és foglalkoztatási erejének, valamint a magyar mezőgazdaság versenyképességének növelése annak érdekében, hogy minél több és jobb minőségű élelmiszert állítsanak elő a magyar termelők.

Forrás: MTI