Fazekas Sándor kiemelte: az állattenyésztésnek évezredes, a tenyésztés-szervezésnek évszázados hagyománya van Magyarországon: hazánk ott volt az elsők között, amikor a XVIII. század végén megkezdődött a tudatos és szervezett állatnemesítés, a tenyésztési adatok gyűjtése, elemzése.
A harmadik évezred elején kiélezett küzdelmet vívnak egymással országok, multinacionális vállalatok az élelmiszer-előállításért és a piacokért. Éppen ezért a következő évtized meghatározó lesz abban, hogy a folyamatosan élesedő versenyben megtalálják-e a helyüket a magyar tenyészállat előállítók, illetve meg tudjuk-e őrizni tenyésztési szuverenitásunkat, és mekkora arányban leszünk képesek biztosítani az árutermelést saját magunk által nemesített tenyészállatokkal, valamint, hogy el tudjuk-e látni a lakosságot, valamint a külpiacokat minőségi magyar állati termékekkel – monda a miniszter.
A földművelésügyi tárca vezetője a következő évek lehetőségeit elemezve jelentős eredményként értékelte, hogy hazánk a következő hét évben közel 20 százalékkal, 1,9 milliárd euróval többet kap a közösség forrásaiból agrár- és vidékfejlesztésre, mint 2007 és 2013 között. Ez azt jelenti, hogy a következő hét esztendőben 500 milliárd forinttal többet fordíthatunk vidékfejlesztésre, agrártámogatásra.
Az agrártámogatásoknak, a vidékfejlesztésnek kifejezetten a munka- és lehetőségteremtés lesz a célja.
A korábbi évek agrárpolitikája, például a kérődző szerkezetátalakítási program pozitívan hatott az állatállomány növekedésére – fogalmazott fazekas Sándor.
Mint elmondta, a szarvasmarhák száma ma 96 ezerrel haladja meg a 2011. júniusi szintet, 2013-ban a tejtermelés jövedelmezősége a csökkenő takarmányköltségek és az erőteljesen növekvő tejárak hatására érdemben nőtt, miközben a húsmarha-ágazat három kedvező év után veszteséges volt.
Az elmúlt években a juhok száma is tovább nőtt, számuk 103 ezerrel több, mint az 2011. júniusban volt. Szintén rendkívül pozitív tény, hogy a sertésstratégiával összhangban a sertésállomány ismét meghaladta a 3 milliót. A sertések száma 3,095 millió volt idén. Pozitívan hatott az ágazatra az élő és félsertések áfa-kulcsának 2014. január 1-én életbe lépett 5 százalékra való csökkentése. Ennek eredményeként fehéredett a piac. A tyúkállomány csökkenése is megfordult az idén, számuk 36,5 millió volt 2014. júniusban.
Az elmúlt néhány évben új korszak kezdődött a teljes élelmiszerlánc szakmai igazgatásában, létrejött a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, amely a mezőgazdaság globalizációja és az élelmiszertermelés technológiai robbanása után is garantálni tudja a teljes élelmiszerlánc biztonságát a termőföldtől az asztalig. Azt itt folyó munka nagyságrendjének érzékeltetéséhez a következő adatot tárta hallgatósága elé a miniszter: a NÉBIH laboratóriumai tavaly 913 107 tétel ellenőrzése során több mint 2 millió vizsgálatot végeztek el.
A szervezet tevékenységét ismertetve Fazekas Sándor előadásában kitért arra, hogy a NÉBIH-en belül létrejött Kiemelt Ügyek Igazgatósága szakemberei célzottan, gyanú alapján derítik fel az élelmiszerlánc-hamisítási és csalási ügyeket. A nemzeti adó- és vámhatósággal, a katasztrófavédelemmel és a rendőrség szerveivel együttműködve évente átlagosan 400 ellenőrzést végeznek, 1500 tonna terméket semmisítenek meg, így a hatóság 7-8 milliárd forint adóelkerülés felderítésében működik közre.
Fazekas Sándor az Országos Állatorvos Nap és Praxismenedzsment Konferencián kifejtette: a következő években az agrártámogatásoknak, a vidékfejlesztésnek kifejezetten a munka- és lehetőség teremtés lesz a célja. A foglalkoztatás tartós és kiegyensúlyozott növelése érdekében a kormányzat kiemelt figyelmet fordít azokra a mezőgazdasági ágazatokra, ahol komoly lehetőség van munkahelyek létrehozására, így az állattenyésztésre, a kertészetre és a vetőmagtermesztésre.
Forrás: Földművelésügyi Minisztérium/Sajtóiroda
