Az Index értesülései szerint több Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megyei településen teljes sertéstelepeket altattak el az elmúlt napokban állatorvosi utasításra, mert egyes állatokban magas lázzal és belső vérzéssel járó betegségek jelentek meg. A laphoz eljutó esetek leginkább a Tisza-tó vidékét, Tiszafüred, Dormánd, Poroszló településeket, illetve a Hajdúság egy méretesebb telepét érintették.

Hivatalos tájékoztatás szerint azonban Magyarországon még soha nem bukkant fel a háziállatokban a betegség, csak a vaddisznóállományban.

A téma a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felelősségi körébe tartozik, amely tematikus oldalt tart fenn, jelzi a tennivalókat, jogszabályokat, előfordulásokat. Az Index hivatalosan is megkereste a hivatalt, amely így válaszolt kérdéseikre:

Magyarországon az afrikai sertéspestis (ASP) vírusa kizárólag a vaddisznóállományban van jelen, házi sertésben nem mutatták ki a kórokozót a vizsgálatok

– írta a Nébih az Indexnek, és így folytatta: „Az ASP jelenléte miatt házi sertések leölésére nem került sor, ugyanakkor a betegség jelentette kiemelten magas kockázat miatt a hatósági állatorvosok rendkívül szigorúan lépnek fel, már csupán gyanú alapján is elrendelhetnek ilyen célú intézkedéseket. Utóbbi esetre, azaz a gyanú alapján történő azonnali leölésre valóban sor került már, azonban a laboratóriumi vizsgálatok ezen intézkedéseknél sem igazolták végül a betegség jelenlétét.”

Azt is közölték, hogy az ország területén egyéb betegségekkel (például sertés reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómája) kapcsolatos mentesítési programok is zajlanak.

Ez mindenképpen megnyugtató, bár vannak olyan hazai vadászok, állategészségügyi szakemberek, akik arra figyelmeztetnek, hogy érthető nemzetgazdasági okokból összefogás is elképzelhető a kommunikációval kapcsolatos fokozott óvatosságra.

Szerintük az elhullott vaddisznókon jól felismerhető betegség is hivatalosan csak egy évvel az első tetemek megtalálása után került nyilvánosságra.

Az Index vadászokkal folytatott beszélgetéseiből kiderült: bár hivatalosan az ország középső részén, Heves megyében bukkantak fel az első beteg állatok, a vadászok inkább úgy tudják, eleinte Kisvárda környékén tapasztalták a betegséget, majd a kór eljutott a Bodrog–Tisza közébe, Tokaj környékére, később Ózd, a szlovák határ és Salgótarján irányába, most úgy tűnik, hogy Egerből a Bükk irányába tart.

Az ASP belobbanása szempontjából sajnos az augusztus és a szeptember különösen kockázatos, mert ilyenkor a nyáron a mezőgazdasági földeken turkáló vaddisznók visszamennek az erdőbe, ahol megjelenik a makk mint táplálék. Az állomány koncentrálódik, több az interakció, márpedig a betegség minden testnedvvel, szövettel könnyen terjed.

További információk ide kattintva!