Hogyan előzhető meg, hogy rovarok, baktériumok, vírusok vagy gyomok fertőzzék meg hasznos gyümölcseinket, zöldségeinket és egyéb növényeket, illetve a kór továbbterjedése a szállítás során – erre a kérdésre fókuszál az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) négynapos nemzetközi szakértői találkozója, ami ma kezdődött Rómában.

A Növény-egészségügyi Intézkedések Bizottságának (Commission on Phytosanitary Measures), amely a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény vezető testülete, éves ülésén a 181 részes ország magas rangú növény-egészségügyi szakértője vesz részt.

A Bizottság feladata többek között, hogy felülvizsgálja a meglévő nemzetközi növény-egészségügyi sztenderdeket és újakat dolgozzon ki, melyek a növények, növényi és mezőgazdasági termékek szállítását szabályozzák. Emellett a fejlődő országoknak is segítséget nyújt nemzeti növényvédelmi intézményeik hatékonyabb működtetésében.

A szabványok célja, hogy minimálisra csökkentse a növényi kártevőfertőzések veszélyét, amik az egyre intenzívebb világkereskedelem révén könnyedén lépik át egy-egy ország, régió határát.

„Mezőgazdasági termékek évente 1,1 billió dollár értékben cserélnek gazdát a nemzetközi piacokon, és ennek 80 %-át az élelmiszerek teszik ki. A globalizáció erősödésével jobban kell koncentrálnunk az élelmiszerbiztonság, a környezetvédelem és a fertőzésektől mentes kereskedelem területeire,” nyilatkozta Maria Helena Semedo, a FAO természeti erőforrások osztályának igazgató-helyettese.

„Katasztrofális következményekkel járhat a mezőgazdasági termelésben és az élelmiszerbiztonság területén farmerek millióinak, ha elmulasztjuk a növényi kártevőfertőzések és betegségek nyomon követését,” mondta Semedo az ülésen.

„Az a tapasztalat, hogy a megelőzés az első lépcsőfok a kártevőfertőzések elleni védekezésben – és a legköltségkimélőbb is,” tette hozzá.

A FAO becslése szerint minden évben a világ gabonatermésének 20-40 %-a vész kárba a betegségek és fertőzések miatt.

Szépen csomagolva

„Ha egy fertőzés megvetette a lábát egy területen, szinte lehetetlen kiirtani és rengeteg pénzt emészt fel a kezelése,” mondta az Egyezmény Titkárságának koordinátora Craig Fedchock.

Nem mindegy például, hogy milyen anyagot használnak a növények és egyéb mezőgazdasági termékek szállításához.

„Ha 35 évvel ezelőtt tisztában lettünk volna a tömörfa-csomagolás jelentette kockázatokkal, dollármilliókat spórolhattunk volna azzal az egyszerű és olcsó módszerrel, hogy a kereskedelmi használat előtt hőkezelésnek vetjük alá a raklapokat,” említett egy példát Fedchock.

Az ázsiai hőscincér ilyen úton terjedhetett el Ázsiából az észak-amerikai kontinensen, Trinidadban és több európai országban is. A bogár és lárvája levelekkel, fiatal hajtásokkal és fakéreggel táplálkozik, így teszi tönkre a fákat.

Dél-Korea a fenyőfa fonalféreg elleni közel három évtizedes küzdelme során eddig mintegy 400 millió dollárt, idén pedig várhatóan további 45 milliót költ erre, és 3,5 millió fát vágott ki, említett Fedchock egy további esetet. A kártevő, ami tulajdonképpen egy, a fenyőfák sorvadását okozó földigiliszta, valószínűleg Észak-Amerikából terjedt tovább a kezeletlen raklapokon révén.

ePhyto – a digitális korszak kártevő-fertőzési tanúsítványa

A Bizottság péntekig tartó ülése során az elektronikus növény-egészségügyi tanúsítványok, vagy angol nevén ePhyto, lehetőségét is tárgyalják és esetlegesen megállapodnak egy online ePhyto felület létrehozásában. Évente több millió online tanúsítványt bocsátanak ki, az új felület elősegítené ezek megosztását, hatékonyabbá téve a kikötői tevékenységeket, és a költségek, beleértve a nyomtatás és postázás okozta környezeti terhelést is, csökkentését.

A bizottsági ülés mellett számtalan kísérőrendezvény is várható a héten, többek között olyan témákkal mint a legújabb fertőzés-felismerő technológiák.

Forrás: FAO