2015. Április 14. Róma/ Tegu – Bár 2050-ben még rendelkezésünkre fog állni elegendő édesvíz, hogy a várhatóan 9 milliárdra növekvő lakosság élelmezése megoldható legyen, de a túlfogyasztás, szennyezés és az éghajlatváltozás egyéb hatásai miatt világszerte több régióban csökkenni fog az elérhető víz mennyisége. Fokozottan jelentkezik ez a fejlődő országokban, figyelmeztet az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) a Víz Világtanáccsal (WWC) közösen kidolgozott állásfoglalása.

Az „Egy víz- és élelmiszer-ellátási problémák nélküli jövő felé” című anyag olyan kormányzati intézkedéseket és köz- és magán-beruházásokat tartana fontosnak, melyek garantálják a növénytermesztés és állattenyésztés megfelelő szintjét – a vízkészletek károsítása nélkül.

„Élelmiszer- és vízellátásunk elképzelhetetlenek egymás nélkül. Meggyőződésünk, hogy a helyi igényeknek megfelelő megoldások és a helyes beruházások révén a világ vezetői képesek lesznek megőrizni vizeinket a szükséges mennyiségben és minőségben, hogy az élelmiszerellátás 2050-ben, és azután se jelentsen problémát,” mondta a WWC elnöke Benedito Braga az elemzés megjelenése kapcsán a 7. Víz Világfórumona Dél-Koreában.

„Napjaink felgyorsult világában a megfelelő, biztonságos és tápláló élelmiszerek biztosítása fenntartható és kiegyensúlyozott módon elsődleges feladatunk. A víz, egy semmi mással nem pótolható komponens ebben a törekvésben, már eleve komoly terhelésnek van kitéve a széleskörű felhasználói kör miatt, amit tovább tetőz a nem megfelelő szabályozói háttér és a beruházások hiánya,” erősítette meg a FAO főtitkár-helyettese Maria Helena Semedo.

A mezőgazdaság még mindig a legnagyobb vízhasználó

2050-re 60 %-kal, fejlődő országokban akár 100 %-kal is, magasabb lehet az élelmiszerigény, miközben a mezőgazdaság globális szinten továbbra is őrzi majd helyét, mint a legnagyobb vízfelhasználó, egyes országokban az édesvíz-készletek kétharmadát vagy annál is többet felhasználva. Miközben a növekvő városokkal és az ipari termeléssel kell versenyeznie ezért a természetes erőforrásért, a mezőgazdaság várhatóan 35 év múlva is a világ lakosságának többségének, főleg a szegényeknek biztosít majd megélhetést.

Jelenleg az édesvízhiány a világ lakosságának több mint 40 %-t érinti, ez majdnem megduplázódik 2050-re jórészt az élelmiszertermelés és a mezőgazdaság igényei miatt.

Dél- és Kelet-Ázsia, a Közel-Kelet, Észak-Afrika valamint Észak- és Közép-Amerika egyes területein már most is meghaladja a vízfelhasználás a természetes visszatermelődés szintjét.

Máshol az intenzív gazdálkodás, az ipari termelés és az urbanizáció szennyezik vizeinket, olvasható az elemzésben.

Új megoldások és befektetések

Az előbb részletezett problémák miatt támogatni kell a gazdálkodókat, növénytermesztőket és állattenyésztőket egyaránt, hogy a korlátozott édesvízkészletek mellett is képesek legyen emelni a termelés volumenét. Magánbefektetések és speciális képzések révén a termelők felkészülhetnek a vízhiányból fakadó veszélyekre.

A vízellátásért felelős intézmények átlátható működése az elosztási és árazási mechanizmusaikban hozzájárulhat a szennyezés és pazarló gazdálkodás mérsékléséhez, állítja a két szervezet. Emellett a vízhez kapcsolódó jogok egyenlőbb elosztására lenne szükség.

Sokszor háttérbe szoruló szempont, amit az elemzés azonban kiemel, az afrikai és ázsiai nők területhez – és egyúttal az édesvízhez – való hozzáférésének biztosítása és a hitelhez juttatása, pedig ezen régiókban ők felelnek a mezőgazdasági termelés nagy részéért.

Éghajlatváltozás

A globális felmelegedés számlájára írható szokatlan esőzések, hőmérséklet-ingadozások és további extrém időjárási jelenségek, mint az aszályok vagy trópusi ciklonok a mezőgazdaságra és különösen az édesvíz-készletekre is kihatnak.

A hegyekből származik a világ édesvíz-készletének 80 %-a, de a gleccserek csökkenése az éghajlatváltozás miatt veszélyezteti ezt a forrást.

Az erdők mérlege pozitív: nem csak igénylik az édesvizet, de egyúttal vízforrásként is szolgálnak. A világ nagyvárosainak harmada kapja ivóvizének egy részét az erdőkből, ezért ezen területek megóvása elsődleges.

A vízgyűjtők esetében és a háztartásokban is olyan új szabályozásra és beruházásokra lenne szükség a FAO-WWC elemzése szerint, melyek javítják a víztároló berendezések, a szennyvíz-elvezetés és a tisztító-kapacitások hatékonyságát. A kisbirtokosok számára a tudomány kínálhat jobb megoldásokat pl. ellenállóbb mezőgazdasági termelő-rendszerek formájában.

A Víz Világfórum (április 12-17) a világ legnagyobb ilyen tematikájú nemzetközi eseménye. A Víz Világtanáccsal közösen kidolgozott fehér könyv mellett a FAO más partnerekkel együttműködve szintén a Fórum keretében mutatta be a „Jövőkép és globális cselekvési keretrendszer 2030” című a talajvíz-kezeléssel kapcsolatos iránymutatásokat és javaslatokat tartalmazó kiadványát.