ZÖLD OKTATÁSI INNOVÁCIÓ HÁROM FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYTŐL

Agro Napló
A Szent István Egyetem, a Nyíregyházi Főiskola és a Nyugat-magyarországi Egyetem Budapesten, sajtórendezvényen mutatta be azt a három intézmény összefogásával megvalósuló, mintegy 864,18 millió forintnyi Európai Uniós támogatású projektet, amely a fenntartható mezőgazdálkodáshoz (hulladékgazdálkodáshoz, szennyvízkezeléshez, megújuló energiaforrásokhoz) kötődő, gyakorlatorientált képzési rendszereket kínálna a felsőoktatásban tanulók számára.

A gödöllői Szent István Egyetem vezetésével, a Nyugat-magyarországi Egyetem és a Nyíregyházi Főiskola részvételével létrejött konzorcium nemzetközi jelentőségű projektet kezdeményezett: a projekt fenntartható mezőgazdálkodáshoz kapcsolódó képzési rendszereket kíván kiépíteni és közvetett célcsoportja minden olyan hallgató, aki környezetmérnöki, hulladékgazdálkodási, vagy megújuló energia területen felsőoktatási képzésben vesz részt.

A programot Dr. Aleksza László, a Szent István Egyetem Környezettudományi Intézetének igazgatója ismertette. A projekt a hulladékgazdálkodás és a szennyvízkezelés témája mellett olyan előremutató oktatási anyagokat is nyújt, amelyek a hulladékok és a belőlük készült melléktermékek termőföldön történő hasznosítására, illetve az energianövények és a biomassza termelésére készítenek fel. A „jövő mezőgazdaságát” leképező képzési rendszer nem csak az energiahatékonyságot és a talajtermékenység megóvását, hanem a kisebb ökológiai rendszerek létrehozását is igyekszik fókuszba helyezni.

A projekt eredményeként hatékony, interaktív tudáscsere is lehetővé válik a gazdasági szereplőkkel és a szakmai szervezetekkel együttműködésben:. a partnerek sorában a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségét, a Köztisztasági Egyesülést, valamint Magyar Minőségi Komposzt Társaságot találjuk. A projekt kifejezett célja, hogy kiaknázza a mezőgazdaság és a környezetipar szinergiáit.

Ezen felül kialakítás alatt áll egy, a hulladékgazdálkodás, szennyvízkezelés és megújuló energiarendszerek nemzetközi szintű oktatásában hathatós segítséget nyújtó, angol nyelvű e-learning felület is.

Dr. Beke Dóra, a Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdaság és Élelmiszertudományi Karának egyetemi docense az eseményen elmondta: „Meghatározó célunk volt, hogy olyan ismeretanyagot hozzunk létre, amely a hazai és nemzetközi színtéren egyaránt piacképes szaktudáshoz segít hozzá. A projekt alapjai gyakorlatorientált témakörök, amelyek igénylik a mérnöki menedzsment ismeretek beépítését. E témaköröket ismerő szakértők iránt mára valós munkaerő-piaci kereslet jelent meg”.

Az ágazat növekvő munkaerő igényeit az Európai Uniós statisztikai becslések is alátámasztják: ha csak a hulladékgazdálkodási ágazatot nézzük, a 28 tagállamban a 2010-es 2 millióról, 2020-ra 2,5 milliónyira nőhet a betöltött munkahelyek száma. 

 „Az élelmiszeripari melléktermékek és hulladékok” című tananyag például széles spektrumban foglalkozik a témakörrel: az élelmiszerpazarlástól az élelmiszeripari melléktermékek feldolgozásán át az élelmiszeripari hulladékok életciklus elemzéséig bezárólag. Az „Energianövények, biomassza termelés” című tananyag pedig bioalkohol-, biodízel- és biogáz-előállítással foglalkozó tananyagot is kínál, így hiánypótló jelleggel háttértudást nyújt azok számára, akik a legutóbbi egy évtized során kifejlődött iparágakban kívánnak elhelyezkedni egyetemi tanulmányaik után.  

Prof. Dr. Simon László, a Nyíregyházi Főiskola Műszaki és Agrártudományi Intézetének egyetemi tanára kifejtette „Törekedünk a külföldön már régóta alkalmazott, ún. „jó gyakorlatok” („best practice”) elsajátítására és a magyar oktatási rendszerben való adaptálására. A tudáscserét tanulmányutakkal is elősegítettük az oktatók, intézményi képviselők, és döntéshozók részvételével. A projekt során külön hangsúly helyeződött az oktatók továbbképzésére, emellett a felsőoktatási intézményi karrierirodák szervezetfejlesztését, integrációját tűztük ki célul, amelynek keretében a konzorciumi tagok között összehangolt felsőoktatási munkaerő-piaci modellt vezetnek be.”

Az „Ágazati együttműködés a hulladékgazdálkodás, szennyvízkezelés és megújuló energia képzési rendszerének fejlesztése érdekében” című program 2013.04.14-én indult és 2015.06.30-án zárul.

Újfajta zöld fókuszú segítség három hazai egyetemtől

Ágazati összefogás indul a fenntarthatóság jegyében

A Szent István Egyetem, a Nyugat-magyarországi Egyetem és a Nyíregyházi Főiskola a fenntartható mezőgazdasághoz kapcsolódó képzési rendszerek kiépítését kezdeményezi. A valós munkaerőpiaci igényeket szem előtt tartó program átfogó együttműködésre, minden érdeklődő hallgató és oktató bevonására törekszik, hazai és nemzetközi szinten egyaránt.

A résztvevő oktatási intézmények közös konzorciuma országos projektet kezdeményez, amelynek közvetett célcsoportja minden olyan hallgató, aki környezetmérnöki, hulladékgazdálkodási, vagy megújuló energia területen felsőoktatási képzésben vesz részt. A fejlesztés továbbá minden olyan vállalkozást érint, amelyek számára nélkülözhetetlenek a magasan képzett mérnök szakemberek. A projekt azokkal a diszciplínákkal, témakörökkel foglalkozik, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a fenntartható mezőgazdálkodáshoz. Célja az ágazati igényekre koncentráló képzések, tréningek fejlesztése és az intézményi munkatársak továbbképzése, emellett közös e-learning típusú képzéseket ültet gyakorlatba, tananyagot és taneszközt fejleszt, valamint a tartalommegosztás kiépítésére törekszik. Az oktatási anyagok a következő témakörökre fókuszálnak:

  • A hulladékgazdálkodás alapjai
  • Élelmiszeripari melléktermékek és hulladékok
  • Szennyvízkezelés
  • Biológiai hulladékkezelés
  • Melléktermékek, hulladékok és a belőlük készült melléktermékek termőföldön történő hasznosítása
  • Energianövények, biomassza-termelés

Határokon átívelve

A képzések programjának összeállításában részt vesznek szakmai szervezetek és a gazdasági szereplők is, emellett a külföldön már régóta alkalmazott „best practice”-ek („jó gyakorlatok”) elsajátítása és a magyar oktatási rendszerben való adaptálása is fontos célkitűzés. A projekt kiemelt célja a nemzetközi kapcsolatok kialakítása: az oktatók, intézményi képviselők, döntéshozók számára a tudáscserét tanulmányutak segíthetik elő külföldi intézményekhez, míg a képzésekben külföldi hallgatók is részt vehetnének. A képzések programjai angol nyelven is elérhetőek lesznek.

Többszintű együttműködés és hálózatfejlesztés

A projekt során különös hangsúly helyeződik az oktatók képzésére, amelyeket belső képzésként az intézmények saját maguk valósítanak meg.

A program keretében a résztvevő felsőoktatási intézmények közötti hálózatfejlesztés során tudásklasztert hoznak létre. A fő cél ezzel a tudásszerzés és tudásmegosztás előmozdítása, az egyetemi hallgatók versenyképes tudással való felruházása. A piaci szereplők aktív bevonása továbbá hozzájárul foglalkoztatásuk bővítéséhez.

 

A karrierszolgáltatás fejlesztése

A projekt a felsőoktatási intézményi karrierirodák intézményi szintű szervezetfejlesztését, integrációját tűzi ki célul. Ennek keretében a konzorciumi tagok között a hallgatók igényeinek figyelembe vételével összehangolt felsőoktatási munkaerőpiaci modellt vezetnek be (karrierirodák a felsőoktatási intézmények és a munkaadói oldal között).

Az egyes intézmények az érintett ágazat bevált gyakorlatait mutatnák be, ezeket átvennék a többi szervezet irodáitól, valamint egy összehangolt protokoll mentén működnének együtt a jövőben.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?