Az ukrajnai konfliktus a helyi családi gazdaságokat és a nagyobb farmokat egyaránt súlyosan érintette, állapította meg a FAO és az ukrán Agrárpolitikai és Élelmiszeripari Minisztérium közös állapotfelmérése. Parlagon álló földek, kiégett munkagépek, elpusztult vagy eltulajdonított állatok – csak néhányat említve a térséget ért károkból. A gazdák közül sokan már folytatnák a munkát, ahhoz azonban sürgős segítségre lenne szükségük.
Többek között vetőmagokat, műtrágyát és állati takarmányt biztosítanak abból az összesen 800 000 dollárnyi támogatásból, amit a FAO saját költségvetéséből és a Speciális Sürgősségi és Újjáépítési Alap (Special Fund for Emergency and Rehabilitation) keretéből különített el erre a célra. A megfelelő megvalósítás érdekében a szervezet létrehozott egy irodát a nyugat-donyecki Kramatorszkban, amely munkáját egy Kijevben dolgozó katasztrófa-elhárítási szakértő egészíti ki.
A növénytermesztés fontos ágazat Ukrajnában, csak Donyeck-régióban 1,1 millió, míg Luhanszkban 940 000 hektár művelt terület található. Az állattenyésztés sem elhanyagolható jelentőségű, miután Donyeckben működik az ország egyik legnagyobb baromfi üzeme.
A FAO becslése szerint a konfliktus 530 000 tonna árpa és 300-400 tonna napraforgó betakarítását tette lehetetlenné. Utóbbi esetében ez a mennyiség megközelíti az éves terményátlag harmadát.
A fegyveres összetűzések nem kímélték az üvegházakat sem. Tönkre mentek gyümölcsültetvények is, ahogy a dolgozók saját biztonságukat megőrzendő, még aratás előtt elhagyni kényszerültek azokat. Arra is volt példa egyes régiókban, hogy takarmány hiányában vagy a lopástól félve, a gazdák maguk ölték le állataikat.
„A gabonatermésem majd egyharmada odaveszett,” vázolta a helyzetet Szergej Levcsenko, a luhanszki Novoajdar körzetben működő Agrocommercial Kft. igazgatója. Földjeinek egy része is kiégett a bombázás során, a harcokban emellett tönkre mentek alapvető munkagépei is: a vetőgép, kapálógép, traktor és a kombájn. „Nem tudom megtrágyázni az őszi búzát, és a tavaszi vetésről sem tudok megfelelően gondoskodni ebben a pénzügyi helyzetben,” tette hozzá.
A tőkéhez jutás a közepes méretű és nagygazdaságoknak is komoly problémát jelent, állapította meg a FAO.
„A bankok a bizonytalan helyzet miatt nem folyósítanak hitelt és a jövőbeli terményt sem fogadják el biztosítéknak,” vázolta a helyzetet a FAO katasztrófa-elhárítási szakértője Farrukh Toirov. „Külső pénzügyi forrás nélkül azonban a termelők nehezen tudnak vetőmagokat, trágyát vagy üzemanyagot vásárolni, egyrészt mivel ezek árai nagyon megugrottak, másrészt közben a termelőknek fizetett átlagárak csökkentek. Új munkagépek vásárlása vagy a károk helyrehozatala komoly kihívás elé állítja ezeket az embereket.”
A hitelválság közvetetten a vidéki családokat is fenyegeti, akiktől a pénzügyi problémákkal küzdő nagyüzemi gazdaságok a földet bérlik. A 90-es évek poszt-szovjet földreformjai révén sok család jutott mezőgazdasági birtokhoz, amelyek kisebb hányadán termelnek maguk zöldséget vagy tartanak néhány állatot, a fennmaradó részen leginkább a nagyobb farmok gazdálkodnak, bérleti díjat fizetve.
„A hitelválság miatt nem tudom, hogyan fogok fizetni a családoknak a földért,” mondta Mihajlo Palalo, a donyecki Volnovahában működő termelőgazdaság igazgatója. „Legtöbbjük kevés nyugdíjat kap, és ha nekem rosszul megy, ők sem lesznek jobb helyzetben.”
A FAO szerint majd 30 000 háztartás (Donyeckben 20 000, Luhanszkban további 9 000) érintett a problémában. Az év eleji korai igényfelmérés megállapításait figyelembe véve, jelen esetben inkább már a közvetlen károkra fókuszálva, további, részletes elemzést dolgoz ki a szervezet egy mezőgazdasági szakértője. A támogatás tényleges kedvezményezettjeit ezen elemzés alapján választja ki a FAO a Minisztériummal és a helyi önkormányzatokkal együttműködésben.
Támogatás – hosszú távra
A hosszú távú cél az ukrán mezőgazdaság fejlesztése és újbóli beindítása. Ezért a FAO szakértői aktívan támogatják a kormány törekvését a 2015-2020-as időszakra szóló új mezőgazdasági stratégia kidolgozásában.
Forrás: FAO