A 15 fős szerbiai csoport farmerekből, oktatókból, valamint az állami és civil szervezetek képviselőiből áll. A tanulmányút során hat biogazdálkodásban, például borászatban, feldolgozóüzemben tesznek látogatást Fülöpjakabon, Kecskeméten, Zsámbokon, Galgahévízen, Kistarcsán és Monorierdőn.
Minden felkeresett biogazdálkodás képzési lehetőséget biztosít a résztvevők számára olyan témákban, mint a biogazdálkodás alapjai, direkt-marketingben szerzett tapasztalatok, kérdezz-felelek biovetőmag témakörben, szaporítóanyagok és műtrágyák, a műszaki megoldások áttekintése, a növényvédelemi költségek, bemutató az élelmiszerbiztonság-láncot érintő szabályozásokról: csomagolás, bevizsgálás és engedélyeztetés.
A gödöllői Szent István Egyetemen a résztvevők megismerkedhettek a magyar biogazdálkodási oktatási programmal, illetve a hazai vizsgálati és engedélyeztetési folyamatokkal. Ezt követően látogatást tettek a Biokontroll Hungaria tanúsítványával rendelkező bio-piacon.
“A tanulmányút meghaladta a várakozásaimat,” mondta Vladimir Vozar, biotermelő a szerbiai Kisac településről. “És az okozta számomra legnagyobb megelégedést, hogy a helyi farmerek készek voltak megosztani velünk a technológiai titkait. Amit láttam, azt bizonyítja, hogy nem állok messze a helyiektől. Épp ellenkezőleg: bizonyos szempontból még előnyösebb helyzetben is vagyok, de nagyra értékelem a betegségek és kártevők elleni növényvédelmi eljárások terén megszerzett tudás.”
Szerbiában a mezőgazdasági termelés az éves GDP 12,3 százalékát teszi ki, és jelentős szerepet tölt be az export-kereskedelemben is, mivel termékeikkel betörtek az Európai Unió piacaira, és liberalizálták a Nyugat-Balkánon belüli kereskedelmet. Az organikus termékek iránti kül- és belföldi kereslet-növekedés révén a biogazdálkodás fejlesztése kiemelkedő lehetőséget jelent Szerbia mezőgazdaságának növekedés szempontjából.
Megfelelő fejlődés mellett a bio-mezőgazdaság jelentős mértékben hozzájárulhat a szerb vidék legégetőbb problémáinak megoldásához a munkahelyteremtés, a fiatalok a fenntartható mezőgazdasági fejlődés melletti elköteleződése, valamint a megélhetés biztosítása és a bevételek növelése révén.
“A látogatás során megszerzett ismereteket meg fogom osztani a diákjaimmal,” mondta Dejan Milosavljevic, a szerbiai Svilajnac-i Mezőgazdasági és Állatorvosi Szakközépiskola oktatója.
Jovo Cato, az Élelmiszer-Technológiai és Mezőgazdasági Középiskola igazgatója hozzátette: “Minden, amit a tanulmányút során hallottunk és láttunk, hasznos és jól alkalmazható — ez a legfontosabb. A tapasztalatcsere kitűnő lehetőséget biztosít arra, hogy átlássuk: pontosan mit is csinálunk, és miben vannak még hiányosságaink”
„Új ötleteket, új információkhoz jutottam a növényvédelem terén, láttam a növényvédelmi üzletágban működő cégeket, betekintést nyertem a teljes piac működésébe”, mondta Mirko Vlcek fiatal boigazdálkodó. “Láttam sikeresen működő biogazdálkodókat. És annak ellenére, hogy még kezdő vagyok a termelésnek ebben a típusában, a tanulmányút során tudatosodott bennem, hogy jó helyzetben vagyok.”