Az online és nyomtatott formában is kiadott „Vidéki nők Kelet-Európában és Közép-Ázsiában” című jelentés a nemek közti aránytalanságokról ad képet a mezőgazdaság és a vidéken élők szemszögéből. A FAO Budapesten lévő Európai és Közép-Ázsiai regionális irodájának szakértői által elkészített tanulmánykötet hasonló módszerekkel íródott, mint a FAO átfogó „Az élelmezés és a mezőgazdaság helyzete: Nők a mezőgazdaságban” (State of Food and Agriculture: Women in Agriculture) című 2011-es kiadványa, ami azonban térségünkről, Tádzsikisztán kivételével, nem igazán közölt adatokat.
„A nemek közti egyenlőtlenségekről régiónkban hiányoznak a konkrét adatok, emiatt alakulhatott ki az a tévképzet, hogy itt a nemek közti diszkrimináció nem létező probléma,” mondta Dono Abdurazakova, a FAO nemek közötti egyenlőséggel és szociális védelemmel foglalkozó szakértője. „Épp ezért született ez a tanulmánykötet, hogy ezt az információs hiányt betöltsük és a vidéken élő nők valódi problémáit tükrözzék az adatok és statisztikák.”
Mind a hat vizsgált országban (Albánia, Bulgária, Georgia, Moldova, Kazahsztán és Tádzsikisztán) megfigyelhető a nemek közti egyenlőtlenség mind rejtett, mind direkt formában a vidéki közösségekben is, sőt, mélyebben gyökerezik, mint általában máshol.
Földtulajdont birtoklókat a nők körében szinte alig találni – Albániában például 5 százaléknyi, míg Moldovában 36. Azon háztartások földterülete, ahol férfi a családfő, Albániában és Bulgáriában is átlagosan 20-30 százalékkal nagyobb, mint a nők által eltartott családoknál. Ugyanez a különbség az állattartás esetében 30-50 százalék is lehet Albániát, Bulgáriát, Moldovát és Tádzsikisztánt tekintve.
Bár komoly eltérések mutatkoznak a vizsgált országok között, a hivatalosan is a mezőgazdaságban dolgozók átlagosan 65 százaléka férfi és 35 nő. Ez a mutató azonban hallgat az úgy nevezett inaktív nőkről, akik bár ténylegesen részt vesznek a mezőgazdasági termelésben, saját területükön vagy a családi gazdaságban segítenek, és nem tartják magukat mezőgazdasági foglalkoztatottnak. Ők gyakran jövedelmet vagy szociális előnyt sem szereznek ezen tevékenységükből.
A nemek közti különbségek csökkentéséből származó lehetséges előnyök országonként eltérnek, attól függően, hogy mekkora az agráriumban dolgozó nők aránya, a termőföld-tulajdonviszonyok hogyan alakulnak és egyáltalán, mekkora a diszkrimináció mértéke. A FAO számításai szerint ezen szakadék megszüntetésével a mezőgazdasági termelés 2-4 százalékkal nőne világszinten és az éhezők száma 12-17 százalékkal csökkenne.
„A vidéki nők helyzetének feltérképezése révén végre látható, mik azok a területek, amivel a vidékfejlesztésnek foglalkoznia kell,” tette hozzá Abdurazakova. „A jövőbeli lépések tervezésekor oda kell figyelnünk a hátrányosabb helyzetű csoportokra is, lehetőségeket kell biztosítanunk számukra.”
A tanulmánykötet hasznos és érdekes információt és megállapításokat tartalmaz fejlesztési szakemberek, kutatók, diákok, döntéshozók, a témával foglalkozó újságírók és akár a terület iránt érdeklődők laikusok számára is.
KAPCSOLÓDÓ TARTALMAK:
FAO tanulmánykötet: Vidéki nők Kelet-Európában és Közép-Ázsiában
http://www.fao.org/3/a-i3840e.pdf [EN]
http://www.fao.org/3/b-i3840r.pdf [RU]
Korábbi interjú a FAO szakértőjével
http://www.fao.org/europe/news/detail-news/en/c/279488/ [EN]
http://www.fao.org/europe/news/detail-news/ru/c/279491/ [RU]
FAO Nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó oldala
http://www.fao.org/gender/en/ [EN]
http://www.fao.org/gender/gender-home/ru/
