A bürokrácia és a támogatás hiánya szintén gátolják a két ENSZ ügynökséget a sürgősségi élelmiszersegély eljuttatásában a rászorulókhoz és hogy lehetővé tegyék a gazdák számára az aktuális mezőgazdasági munkák elvégzését.

Mindez nagy aggodalomra ad okot, miután év végéig a konfliktusok, a koronavírus járvány gazdasági hatásai és a klímaválság várhatóan még tovább növelik és mélyítik a súlyos élelmiszerhiányt a világ 23 élelmezési gócpontjában.

A FAO és a Világélelmezési Program becslései szerint sürgős segítség híján 41 millió embert fenyeget az éhezés. Az élelmezési válságokról szóló jelentés szerint 2020-ban 55 országban 155 millió ember volt kritikus élelmezésbiztonsági helyzetben – 20 millióval többen, mint előtte évben, és a trend várhatóan folytatódik.

„A nehéz helyzetben levők nagy többsége gazdálkodó. Az élelem mellett mindent meg kell tennünk, hogy rendelkezésükre álljon mindaz, ami a termeléshez szükséges, hogy a családjaik és a helyi közösségek újra önellátóvá válhassanak,” – mondta a FAO főigazgatója, Csü Tung-jü.

„Ez igen nehézkes a rossz megközelíthetőség és a támogatás hiánya miatt, mivel mindeddig a mezőgazdaság támogatása, mint az éhezés terjedésének ellenszere, sajnos elkerülte a donorközösség figyelmét. A termeléshez adott segítség nélkül elkerülhetetlen a humanitárius szükségletek megsokszorozódása,” – tette hozzá.

„Egy hajszálon múlik a humanitárius segélyezésre szoruló családok megélhetése. Ha nem érjük el őket, elvész ez a kis lehetőség, aminek katasztrofális következményei lesznek,” – figyelmeztet David Beasley, a WFP ügyvezető igazgatója.

Súlyosbodik és terjed az éhezés

A jelentés szerint Etiópia és Madagaszkár jelentik a legújabb, magas veszélyességi fokú éhínség gócpontok.

Etiópiában ezt a Tigré térségben dúló konfliktus okozza, ahol óriási kihívás a súlyos rászorulókhoz való eljutás. Akár 401 000 ember helyzete válhat válságossá szeptemberre – a legnagyobb szám az országban a 2011-es szomáliai éhínség óta.

Mindeközben Madagaszkár déli részén az elmúlt 40 év legkeményebb aszályos időszaka köszöntött be, ami a növekvő élelmiszerárakkal, homokviharokkal és növényi kártevőkkel együtt 28 000 embert taszíthat éhezésbe az év végéig.

Nem javult a helyzet Dél-Szudánban, Jemenben és Nigéria északi részén, melyek továbbra is akut élelmezési válsággócnak számítanak. Ezen országok egyes részein sokan már most katasztrofális helyzetben vannak és a további rizikócsoportok száma is magas.

A jelentésben szerepelnek más válsággóc országok, ahol növekszik az életveszélyes éhezés (mint például Afganisztán, Burkina Faso, a Közép-Afrikai Köztársaság, Kongó), vagy ahol világviszonylatban a legmagasabb az éhezők száma (Haiti, Honduras, Szudán és Szíria).

Afganisztánban a súlyos éhezés egyre kritikusabb méreteket ölt az elhúzódó szárazság és a konfliktus által gerjesztett belső elvándorlás, továbbá a járvány okozta élelmiszerdrágulás és a munkanélküliség miatt.

Eközben az amúgy is gyenge lábakon álló élelmezési helyzet további romlása várható Haitiban a száraz időjárás miatti hozamcsökkenés, a politikai instabilitás és az élelmiszerárak növekedése okán, fokozva a járványügyi korlátozásokkal.

Sürgős humanitárius segítségre van szükség az éhezés és éhínség elkerülése és az emberéletek megmentése érdekében a 23 élelmezési válsággócban, amihez a jelentés – rövid és hosszú távú – országspecifikus ajánlásokkal szolgál, hogy megóvjuk a vidéki térségekben élők megélhetését, növeljük a mezőgazdasági termelést és megerősítsük a helyi közösségeket a jövőbeli sokkokkal szemben.

***

A jelentés része az élelmiszerválságok elleni globális hálózat keretében kiadott elemzés-sorozatnak.