Bitay Márton erről akkor beszélt, amikor hétfőn stratégiai partnerségi és együttműködési megállapodásokat adott át a tárcánál szakmai tudományos műhelyek és szervezetek részére.

Az államtitkár emlékeztetett: két évtized alatt sokat változott a természeti és a jogi környezet, és átalakult a vadgazdálkodás módja is. Mindez együttesen tette indokolttá az új vadgazdálkodási törvény megalkotási folyamatának elindítását.

Elmondta, az új jogszabály lehetőséget ad arra, hogy válaszolni lehessen olyan kérdésekre, mint a nagyvad-állomány túlszaporulata, az apróvad-állomány visszaszorulása, de meg kell találni azokat a jogi megoldásokat is, amelyek rendezik a korábbi konfliktusos helyzeteket a földtulajdonosok és -használók, illetve a vadászatra jogosultak között.

Az államtitkár úgy vélekedett: főként a tisztázatlan kérdésekre kell koncentrálni. Például a földtulajdonosi közös képviselőnek az a feladata, hogy az adott földterületen vadászat szempontjából az összes földtulajdonost képviselje, de eddig nem volt semmilyen jogszabályban rögzítve, hogy mik is ezek a kötelezettségek, sőt, akadt abból is konfliktus, hogy nem tudtak közös képviselőt választani a földtulajdonosok - mondta. A jelenlegi jogszabály a jegyzőt határozta meg, hogy adott esetben képviselje a földtulajdonosokat - tette hozzá.

Kifejtette: az új jogszabály arra tesz javaslatot, hogy a gazdák képviseljék a földtulajdonosokat, a területi agrárgazdasági bizottságokon keresztül.

Az államtitkár szerint fontos rendezni a vadászati hasznosítási díjat is, hogy ki mennyit fizetett, és azt megkapta-e a földtulajdonos. Lényeges, hogy a jövőben ne fordulhasson elő, hogy a földtulajdonos nem kapja meg a vadászati jog után járó díjat - mondta az államtitkár.

Hozzátette: a jogszabályalkotó feladata az, hogy olyan törvény készítsen, amelyben nem az egyéni együttműködéseken múlik egy biztos és kiszámítható jogi környezet, hanem a törvény egyértelműen megfogalmazza mindenkinek a jogait és kötelezettségeit.

(MTI)

Forrás: kormany.hu