A beszélgetés során többek között elhangzott: bár a vadászati év február 28-án zárul, és komplex évértékelés azt követően várható, az már most látható, hogy rendkívül sok tanulsága van a tavalyi esztendőnek. A koronavírus-járvány miatti korlátozások 2020-ban elsőként az őzbakvadászatot érintették, rengeteg külföldi vendégvadász maradt el.

A múlt nyáron, a kevesebb korlátozás mellett ez kiegyenlítődött, mivel sok külföldi augusztusra ütemezte át a vadászatokat, illetve a belföldi vendégvadászok súlya megnövekedett. Nagyobb volt a baj a gímszarvas-vadászatok terén: a bőgéskor nem voltak tisztázottak a határátlépési szabályok, és bár a vadászkamara számos lépést tett, hogy gazdasági tevékenységnek minősüljön a vendégvadászat, végül nem sikerült, csak korlátozottan jöhettek be vadászok az országba. Ezt követően pedig a társas vadászatok, vaddisznóhajtások, terelővadászatok, apróvadvadászatok vonatkozásában is jelentős volt a csökkenés.

Összességében a tapasztalatok azt mutatják: a 2018/2019-es vadászati évhez képest a 2020/2021-es évadban a külföldi vadászvendégek 68 százaléka nem jött el Magyarországra, ami komoly érvágás. A korlátozások miatt a vadászatra jogosultak nem voltak képesek maximálisan teljesíteni a mennyiségi kilövési terveket sem, ezért félő, hogy a mezőgazdasági vadkár nagyobb mértékű volt korábban, ami a vadásztársaságoknak jelentős kiadást jelent.

A vadászati törvény legutóbbi módosításának pozitívumai között fontos megemlíteni a vadkárral kapcsolatos jogszabály-változásokat, amikhez a vadászkamara és a NAK konstruktív együttműködésére is szükség volt. Mindemellett a megelőzésre kell a legnagyobb hangsúlyt fektetni – állítják a szakemberek –, meg kell teremteni a már bekövetkezett vadkárok korrekt értékelésének feltételeit.

Korábban ugyanis rendre nagy vita volt a gazdálkodók és a vadgazdálkodók közt arról, hogy mit és mennyit kell kifizetni. Sok szubjektív elem épült be a vadkárszakértők részéről a kármegállapítási folyamatba, emiatt a két kamara szakértőket felkérve, közös finanszírozással protokollt hozott létre az egzakt eljárás feltételeinek biztosítása érdekében. Ez egyelőre azonban csak ajánlás, de már a két szervezet kezdeményezte a szaktárcánál azt, hogy kötelező legyen alkalmazniuk azt a vadkárszakértőknek.

Bár furcsán hangzik, és csak rövid távon pozitív: a vadgazdálkodók vesztesége 2020-ban az afrikai sertéspestis (ASP) miatt csökkent valamelyest. Ugyanis az állam segítette, segíti a vaddisznóállomány apasztását anyagiakkal is; ez kompenzálta valamelyest a gímszezon és a fizető társasvadászatok elmaradását. A külföldi tapasztalatok alapján sajnos hosszú távon együtt kell élni az ASP-vel. A vadászkamara maximálisan támogatja, hogy az EU által előírt létszámapasztási terv bevezetésre kerüljön, az ASP-t megállítani, terjedését korlátozni úgy lehet, ha jelentősen csökken az állománysűrűség.

A vadászkamarában 2014 óta olyan tudatos munka folyik, ami átalakította a belső működési rendet, transzparenssé tette a működést. A kormányzat pozitív hozzáállását jelzi, hogy a 2014 előtt rendelkezésre álló források megnégyszereződtek. A korábbi 500 millió forint helyett – a hatvani múzeum nélkül – 2 milliárd forint körüli összeggel gazdálkodhatnak. A Vadgazdálkodási Alap révén 1,5 milliárd forint támogatást kapott 750 vadászatra jogosult szervezet (ez az összes jogosult több mint fele), önrésszel együtt így 2,4 milliárd forintot fordíthattak fejlesztésre, főképpen az apró-vadgazdálkodás erősítésére – tartalmazza az ismertetés.

A beszélgetésről készült videó Győrffy Balázs NAK-elnök Facebook-oldalán és Youtube-csatornáján érhető el, illetve a beszélgetés meghallgatható a Soundcloudon és a Spotify-on.