Az agrárgazdaságért felelős államtitkár kiemelte: a Földművelésügyi Minisztérium folyamatosan szorgalmazza, hogy a hazai termékek legjobbika a lehető legrövidebb úton, idehaza találjon gazdára, a magyar fogyasztók asztalának kínálatát gazdagítsa, egészségét szolgálja.

Czerván György hangsúlyozta, hogy a méhészeti ágazat továbbra sem veszített vonzalmából. Hozzátette: méhállományunk meghaladja az egymillió méhcsaládot, ami európai szinten Görögország után a 2. legnagyobb méhsűrűséget jelenti, és közel 20 ezer méhész foglalkozik ezzel a szakmával. Mézünk többségében a nyugatra fekvő országok fogyasztóinak asztalára kerül – tette hozzá.

Ehhez kapcsolódóan az államtitkár szólt az ágazat eredményességére jelentősen kiható Magyar Méhészeti Nemzeti Programról is. A 2013-2014. év a Program negyedik hároméves ciklusának első éve volt, a forráskerete 2012-2013-as időszak mintegy 1 milliárd forintjához képest bővült, hiszen a 2013-2014-es évben 15 %-kal, azaz közel 300 millió forinttal nagyobb keret állt rendelkezésre – mondta el az államtitkár.

Czerván György arról is beszélt, hogy a Nemzeti Program forrásainak legnagyobb hányadát a varroa atka elleni gyógyszer és az azt segítő cukortámogatás teszi ki, ez több mint 6700 pályázatot és 890 millió forintot jelent. A támogatás a méhészek számára 130 utánfutó 240 pergető vásárlását tette lehetővé, és további 1400 darab kiseszköz szolgálja ma a méhészek segítését.

2016 augusztusától a Méhészeti Nemzeti Program jogszabályi háttere megváltozik, a korábbi jogcímek mellett a termékfejlesztést és a piacra jutást segítő alprogramon is dolgozik az agrártárca.

Az államtitkár a programon egybegyűltek előtt méltatta azoknak a méhészeknek és méhészegyesületeknek munkáját, akik aktívan részt vettek 2014 novemberében a Mézes reggeli néven ismert szlovén kezdeményezésű programban, amely során a méhészek 68 helyszínen kóstoltattak mézet kisiskolásokkal, s beszéltek a méhek fontos szerepéről az élet körforgásában.

(FM Sajtóiroda)

Forrás: kormany.hu