Szerencsések voltunk idén: szeptember közepéig tulajdonképpen nyári időnek örülhettünk. Szombat délután azonban ránk rúgta az ősz az ajtót esővel, széllel és lehűléssel, ami a természet számára is jelzi: elkezdődött az elmúlás időszaka. Jól tudják ezt a méhek is, amik augusztus óta kevesebb nektárt tudtak gyűjtögetni, már repülni sincs lehetőségük nagy távokat, így előbb-utóbb beszorulnak kaptárjaikba.

Szeptember közepén a méhészek elkezdik a teleltetést: miután „megetették” cukorsziruppal ezeket a szorgos élőlényeket, hogy azok be tudják fedni a kaptárban lévő mézet, elkezdik a fészkek betakarását. Ez fontos, hiszen a hiányosan szigetelt méhotthonokban sok rokkant, munkaképtelen rovar fejlődik ki. A háziméhek a kolóniájukkal együtt telelnek át. A kaptárban csoportosulnak, és általában egész télen ott is maradnak. A hideg évszakot a nyár folyamán felhalmozott élelmiszer-tartalékokból – elsősorban a saját mézükből – táplálkozva vészelik át. Érdekesség, hogy míg a vadméhek egyfajta hibernációban telelnek ki, a háziméhek egész télen aktívak maradnak, hogy melegen tartsák a kaptárt. Így teljesen normális, hogy egy-egy meleg januári napon is kint tartózkodnak és virágport gyűjtenek a téli virágokról – értesült a Délmagyar cikkéből az Agro Napló.

(Forrás: Délmagyar)