Fazekas Sándor kiemelte: a korábbi években tapasztalható sertésszám csökkenés megállt, két éve folyamatosan növekszik az egyedszám - 3 millióról 2014 végére 3,2 millióra -, a cél pedig a 7 milliós egyedszám elérése belátható időn belül.

A szaktárca az ágazat szereplőivel együttműködve a sertéságazatot az agrárium meghatározó tényezőjévé tenné, hogy szerepe lehessen a gazdasági növekedés élénkítésében, az exportpiacok bővítésben, a magyar élelmiszeripar reorganizációjában, a munkahelyteremtésben, a belföldi piacok visszaszerzésében és a helyi gazdaságfejlesztésben. Ehhez a fogyasztás növelése is szükséges, amely az elmúlt 20 évben a felére csökkent, és ma évente és fejenként 23-25 kilogramm.

Fazekas Sándor felidézte, hogy 2004-2014 között az élő sertés exportja mintegy hétszeresére bővült, az import több mint kétszeresére nőtt, az egyenleg pedig 2012-ben fordult pozitívba. A sertéshús kivitel értéke tíz év alatt 84 százalékkal nőtt, ugyanakkor az importé két és félszeresére emelkedett.

Ezért is fordított a kormány a meglévő támogatásokon felül 2013-ban 1,6 milliárd, míg 2014-ben és 2015-ben 1,4 milliárd forintot a sertéságazatot segítő, korábban elhanyagolt közösségi területek - így például a sertéshúst népszerűsítő közösségi marketing program, vagy az ágazati kutatás-fejlesztés - finanszírozására.

A miniszter megemlítette: a sertéshízók után fizetett állatjóléti támogatás összegét a 2010-es 6 milliárd forintról, az idei évre - lépésről-lépésre - 8,5 milliárd forintra emelték. Tavasszal pedig elindították a kocák után járó állatjóléti támogatási programot 8,6 milliárd forintos keretösszeggel. Megjegyezte: ez a program a magyarországi sertésszám növekedésének meghatározó támogatási formája lehet.

Összességében 2015-től 17,1 milliárd forint jut nemzeti forrásból a sertéságazatot érintő állatjóléti támogatásokra. Hozzáfűzte: a sertéstartók által igénybe vett támogatások közül az állatbetegségek megelőzésére és leküldésére 8,5 milliárd, az állati hulla-ártalmatlanításra pedig 3,6 milliárd forint áll rendelkezésre az idén.

Megemlítette: az ágazatban gondot jelent a vertikális és a horizontális kapcsolatok működése, az ágazat alacsony szervezettsége. Ezért fontos, hogy létrejött a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetsége (MSTSZ). Az új szervezet megalakulását - amely szeptember elején Herceghalmon jött létre - Horváth István miniszteri biztos, az MSTSZ elnöke jelentette be. A földművelésügyi miniszter és az MSTSZ elnöke stratégiai megállapodást írt alá a tanácskozáson a szaktárca és az új szervezet együttműködéséről.

A miniszter beszélt még arról is, hogy hamarosan bevezetik a tenyészállat egyedi nyilvántartást. Utalt arra, hogy komoly eredményeket várnak az ágazatban a sertés tőkehúsok általános forgalmi adójának (áfa) jövő év eleji, 27-ről 5 százalékra való csökkentésétől is. A szektor szereplői számára ugyanis fontos, hogy a közös munka eredményeként az ágazat tevékenysége átláthatóbb és jövedelmezőbb legyen - mondta.

Forrás: MTI