Áruházi kóstoltatásokkal, televíziós és rádiókampánnyal, valamint népszerű influencerek (véleményvezérek) bevonásával népszerűsíti a sertéshúsfogyasztást az Agrárminisztérium (AM), az Agrármarketing Centrum (AMC) és a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT). A március 1-jén kezdődött és április 18-ig tartó kampány elsődleges célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a tudatos vásárlásra, a sertéshús fogyasztásának fontosságára, valamint a sertéságazat helyzetére.
Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára a sajtótájékoztatón elmondta: a kampánnyal az ellenőrzött és jó minőségű, biztonságos hazai sertéstermékek fogyasztására kívánják felhívni a figyelmet. Emellett fontos szempont a sertéságazat munkahelymegtartó erejének elősegítése is. Az utóbbi években a fogyasztói kampányok és a fokozatosan bevezetett áfa-csökkentés hatására a fogyasztási kedv is növekedett. A szaktárca külön költségvetési forrást biztosít a sertéshús-fogyasztást ösztönző marketingtevékenységre, amely a 2018/2019-es évre szóló szerződés szerint mintegy 440 millió forint.
Az államtitkár kitért rá: a kampány azért is fontos, mert a magyar húsipar és sertéságazat az afrikai sertéspestis (ASP) miatt a múlt évben elveszítette legjobban fizető piacait, és így a belső fogyasztás élénkítése szükségszerű. A sertéshúsnak (a vörös húsoknak) ugyanis megkülönböztetett szerepe van az egészséges táplálkozásban. Az afrikai sertéspestis pedig emberre veszélytelen – jegyezte meg. Hozzáfűzte: a fogyasztásösztönző kampányoknak köszönhetően és az általános forgalmi adó (áfa) csökkentésének határára az elmúlt évek során a sertés tőkehús fogyasztása mintegy 7,7 százalékkal, a 2015-ös 15,7 kilogrammról mára 17 kilogrammra nőtt fejenként az országban.
Giczi Gergely, az Agrármarketing Centrum (AMC), ügyvezető-helyettese ismertette a kampány főbb elemeit. Eszerint a társaság a promóciós időszakban összesen 75 alkalommal, 25 élelmiszerüzletben tart kóstoltatásokat Budapesten és további 14 településen országszerte. Mindez országos médiakampánnyal is készülnek.
Az évek óta tartó kampány hatására a sertéshús-fogyasztás folyamatosan növekszik, mára fej-fej mellett halad a slágernek számító baromfihússal. A sovány sertéshús fogyasztását többek között magas vastartalma miatt a táplálkozási szakemberek is rendre javasolják, így nem csoda, hogy egyre nagyobb szerepet kapnak étkezésünkben – közölte az AMC ügyvezető-helyettese.
Giczi Gergely nyomatékosította: a mostani kampánnyal ösztönözni kívánják a sertéshús-fogyasztást, így megőrizhetők az ágazati munkahelyek is, továbbá csökkenthető annak a piaci anomáliának hatása is, amelyet az okozott, hogy Japán, Kína és Dél-Korea az ASP miatt megtiltotta a magyar sertéshús importját. A mostani médiakampány keretében televíziós és rádiós hirdetések, nyomtatott és online kiadványok, a közösségi média és népszerű influencerek - például Marton Adrienn gasztro műsorvezető - közreműködésével találkozhatnak a kampány üzenetével a fogyasztók.
Az AMC ügyvezető-helyettese felhívta a figyelmet: a társaság április 11-én szakmai konferenciát is szervez „Merre tovább sertéságazat?” címmel. Ezen kívül kifejezetten szakácstanulók számára szerveznek versenyt „Hazai ízek, hazai asztalokon” elnevezéssel. Itt majd sertéscombból kell a séfjelölteknek olyan ételkreációt készíteniük, amely egyaránt megállja a helyét a közétkeztetésben és az éttermi kínálatban is. A verseny döntője április 12-én lesz – mondta.
Menczel Lászlóné, a Vágóállat és Hús Szakmai Szervezet és Terméktanács (VHT) szakmai titkára, az ágazatban dolgozók képviseletében elmondta: Magyarországon a sertéstenyésztésnek több évszázados hagyománya van. Ez a tapasztalat jelenik meg a gazdák szakértelmében, a fajtaösszetétel meghatározásában és a takarmányozásban is. Magyarországon döntően gabonaalapú takarmányt adnak az állatoknak, amellyel a sertéshús átlagon felüli minőségét biztosítják a gazdák.
A VHT szakmai titkára elmondta: éles a verseny a piacon, és ezért az ágazati szereplőknek rendkívüli módon oda kell figyelniük a minőségre. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a lehető legmagasabb minőséget kínálják a fogyasztóknak a lehető legtöbb árkategóriában. Emellett belföldön még az importtal is fel kell venni a versenyt. Így az ágazati szereplők számara fontos a támogatás. Ezért is üdvözlendő, hogy az állatjóléti támogatást 2018-ra visszamenőleg 1,5 milliárd forinttal megnövelték. Ennek azért is van nagy jelentősége, mert két támogatási jogcím megszűnt.
Az önköltség pedig folyamatosan nő – a becslések szerint átlagosan mintegy 10 százalékkal -, főként a takarmányárak továbbá a bérek emelkedése miatt. A kedvezőtlen körülmények pedig a feldolgozóipart is sújtják – tette hozzá az Agro Naplónak. Kiegészítve azzal, hogy a sertéshús-fogyasztás Magyarországon - a tőkehús és a húskészítmények együtt - átlagosan és fejenként mintegy 26-27 kilóra rúg. A népegészségügyi termékdíj (neta) esetlegesen tervezett kiterjesztése a virslire pedig rossz üzenet a fogyasztóknak, mert azt sugallja, hogy mégsem olyan egészségen a szóban forgó termék fogyasztása. A virsli ugyanakkor egy tipikusan magyar termék, amit a magyar emberek minden rétege ismer és fogyaszt.
A közreadott sajtóanyag alapján 2018-ban hazánkban a sertésállomány mintegy 2,87 millió volt, ami gyakorlatilag megegyezett a 2017 decemberi sertésszámmal. Az anyakocák száma elérte a 178 ezret, ami az előző évhez képest 3,7 százalékos növekedést jelent. A sertéságazat a hazai mezőgazdasági kibocsátás értékének 8 százalékát tette ki a múlt évben.
