A vörös hús fogyasztását pedig „valószínűleg rákkeltőnek” sorolta be az ügynökség „korlátozott jelzések” alapján.

Az IARC hivatalosan a Lancet Oncology című szaklapban jelentette be az új besorolásokat. Miután azonban a vörös húsnak vannak tápláló hatásai is, a tanulmány a nemzeti kormányokra és a nemzetközi szabályozó ügynökségekre bízza, hogy a kockázatokat és az előnyöket taglaló tanulmányokat tegyenek közzé.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az európai húsipari szakmai szervezetekhez hasonlóan nem tartja helyénvalónak, hogy egyetlen tényezőnek, egyetlen élelmiszer-termékcsoportnak tulajdonítsunk fokozott rákeltő hatást.

Ez ugyanis egy nagyon összetett kérdés, amely számos egyéb tényező kombinációjától függhet. Táplálkozási szokásaink és szervezetünk reagálása az elfogyasztott élelmiszerekre egyénenként gyakran eltérő, és jelentős mértékben függ az életmódtól, a genetikától, lakóhelyünk földrajzi adottságaitól, az életkortól és az öröklött táplálkozási szokásainktól.

Minden élelmiszer túlzott mértékű fogyasztása különböző kockázatokat rejt magában, csakúgy, mint az életmód minden egyéb, túlzásba vitt része. A WHO jelentése is a túlzott mértékű fogyasztás kockázataira vonatkozik. A kiegyensúlyozott étrend az egészséges életmód egyik legfontosabb eleme, és ennek a mértékletes hús- és húskészítmény-fogyasztás is része. Hivatalos szervezetek, orvosi társaságok és szakemberek is a változatos táplálkozást – benne minden élelmiszercsoport fogyasztását – javasolják egy egészséges, változatos és kiegyensúlyozott étrend érdekében.

Kiterjedt tudományos bizonyítékok vannak arra vonatkozóan, hogy a hús és hústermékek nélkülözhetetlen tápanyagforrásokat tartalmaznak. Nagy biológiai értékű fehérjék, esszenciális aminosavak és vitaminok forrása, amelyek hozzájárulnak az immunrendszer szabályos működéséhez. A vitaminok közül kiemelkedő jelentősége van a B12-vitaminnak, amely kulcsszerepet játszik a vérképzésben és az idegrendszer működtetésében. Az olyan – húsokban megtalálható – ásványi anyagok, mint a vas, csökkentik a fáradtságot. A hús és húskészítmények tápértéke alig helyettesíthető más termékkel a napi bevitel során.

Az elmúlt évtizedek során Magyarországon is sokat változtak a táplálkozási szokások, az éves sertéshús-fogyasztás például 30 százalékkal csökkent, de a magyar egészségügyi mutatókban nem történt javulás. Így valószínűleg nem egy tényező felelős a gondokért, minden bizonnyal számos egyéb tényező kombinációja okozza a problémákat.

Az IARC több mint nyolcszáz különböző tanulmány eredményei alapján sorolta be a feldolgozott húskészítményeket az emberre nézve rákkeltő kockázattal bíró anyagok kategóriájába, és nem erre irányuló konkrét kockázatelemzést végzett.

Mindezek figyelembevételével a Kamara nem tartja szerencsésnek, hogy egy korlátozott érvényességű tudományos jelentést a magyar médiafelületek „hírértékűvé” téve megtévesszék a szakmai ismeretekkel nem rendelkező fogyasztókat.

A Kamara különösen fontosnak tartja, hogy kellő támogatást kapjon az utóbbi években tapasztalható húsfogyasztás-csökkenés megállítása.

Az Európai Unió vezető sertéstartó országainak piacelemzéssel foglalkozó szervezete (IMPA) és minden IMPA-tagország képviselője kifejezte egyet nem értését a WHO-jelentéssel kapcsolatban, és jelezte, hogy saját eszközeivel, valamint közösen is fellépnek a piacromboló híreszteléssel szemben, amit a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is támogat.

Fontos, hogy a termékpálya szereplői hatékony marketingmunkával tudják csökkenteni a hasonló piacromboló hatásokat. Ezért van kiemelkedő jelentősége a magyar sertéshús kiváló minőségét garantáló Kiváló Minőségű Sertéshús (KMS) védjegynek is. Ennek használatát egy szigorú szakmai minősítés után a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) ítéli oda és engedélyezi a kizárólag Magyarországon, magyar alapanyagból, magyar feldolgozó által előállított termékek számára. Ez nyújthat többek között garanciát és erősítheti a bizalmat a magyar hústermékek fogyasztására.

Forrás: NAK