Az elemzés alapján az egyéni gazdaságokban 485,9 ezer sertést számláltak, az állomány egy év alatt 15 százalékkal zsugorodott Míg a gazdasági szervezeteknél csak 6 százalékkal mérséklődött a létszám, itt 2,148 millió volt az egyedszám. Az anyakoca-állomány csaknem 13 százalékkal 155,3 ezerre csökkent a 2018 december 1-jeihez viszonyítva.

A KSH adatai szerint Magyarország az élősertés-kivitele 8 százalékkal 38 ezer tonnára nőtt 2019-ben az egy évvel korábban külpiacon eladott mennyiséghez viszonyítva. A legfőbb partnerek Románia, Ausztria és Szlovákia voltak. Romániába 18, Ausztriába 13 és Szlovákiába 8 százalékkal több sertést adtak el Magyarországról. Az élősertés-behozatal 10 százalékkal 58 ezer tonnára csökkent a megfigyelt időszakban. A legnagyobb beszállítók Szlovákia, Németország és Csehország voltak.

A nemzetközi piacon értékesített sertéshús mennyisége 12 százalékkal – 150 ezer tonnára -, értéke 27 százalékkal nőtt a múlt évben 2018-hoz képest. A legtöbb sertéshúst Romániába, Olaszországba és Horvátországba szállították hazánkból, mindhárom célpiacon emelkedett a magyar kivitel. A sertéshúsimport volumene 2 százalékkal 168 ezer tonnára csökkent, értéke viszont 17 százalékkal növekedett. A sertéshús 55 százaléka Németországból, Spanyolországból és Lengyelországból származott.

A NAIK AKI Piaci Árinformációs Rendszerének (PÁIR) adatai szerint a hazai termelésű vágósertés termelői ára áfa és szállítási költség nélkül kilogrammonként 625 forintot tett ki, hasított meleg súlyban számolva ez év januárjában, ami 44 százalékos emelkedést jelentett az egy évvel korábbi átlagárhoz képest.

A darabolt sertés-hús (karaj, tarja, comb) feldolgozói értékesítési ára 46 százalékkal nőtt 2020 januárjában 2018 azonos hónapjához képest. A KSH adatai szerint ugyanekkor a rövidkaraj fogyasztói ára 22, a sertéscombé 34 százalékkal emelkedett – tartalmazza az elemzés.