Az idei esztendő terméshozama a silókukorica szilázs esetében jóval gyengébb az előző évihez képest. Míg 2014-ben átlagban 32-33 tonna/ha volt a hektáronkénti hozam, 2015-ben sajnos csak 24 tonna/ha, ami jórészt az időjárásnak volt köszönhető. A szilázsok energia- és keményítőtartalma emiatt általában gyengébb lesz, mint tavaly volt. A változékony időjárás eltérő betakarítási időpontokat és eltérő eredményeket produkált. A silókukorica egy része már augusztus 20. előtt betakarítható állapotba került, kicsit gyengébb keményítőtartalommal, viszont nagyon kedvező rostemészthetőséggel. Az augusztus 20. környéki 4 napos ünnep, illetve az azt követő esős időjárás azonban megállította egy időre a munkákat. Az augusztus 24. után betakarított szilázsok  jóval nagyobb keményítőtartalommal, de kevesebb, rosszabbul emészthető rosttartalommal érkeztek be. Egy úgynevezett bipolaritás fogja jellemezni tehát kukoricaszilázsainkat, lesznek az augusztus 20. előtti és az augusztus 20. utáni, egészen más karakterű szilázsok, más kiegészítő takarmánykomponensek használatát vonva maga után.

Az alacsony keményítőtartalmú, korai betakarítású kukoricáknál megnövelt abrakkiegészítést javasolunk, a magyarországi körülményeket, illetve a 20-25 kg / tehén/ nap mennyiséget tekintve, ez kb. fél kilogramm kukoricadarát illetve 1 kg nedves roppantott kukoricát jelent. A nagyobb keményítőtartalmú szilázsok esetében kisebb mennyiségű abrakkiegészítésre lesz szükség, viszont a fiatalon betakarított lucernaszenázs, rozsszenázs, fűszilázs nagy segítséget jelenthet a lebontható rost pótlásában és a bendőbarát takarmányadag összeállításában ezen esetekben.

A konferencia rendkívül színvonalas előadásokban bővelkedett, Dr. Orosz Szilvia (ÁT Kft.), Dr. Popp József (DE, Gazdaságtudományi Kar), Dr. Béri Béla (DE, Állattenyésztési Tanszék), valamint Perczel Péter (Limagrain) és Kürthy-Molnár Zoltán (Timac Agro) jóvoltából. A konferencia összefoglalóját az Agro Napló decemberi számában olvashatják.