A jogszabály rendelkezik arról, hogy tájegységenként egy fővadászt kell kijelölni; bővíti a tiltott vadászati eszközök körét; létrehozza az Országos Trófeabíráló Testületet; valamint változtat a vadkárra vonatkozó szabályokon.

A parlament 147 igen, 8 nem szavazattal, 32 tartózkodás mellett fogadta el a jogszabályt.

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter az általános vita kezdetén azt mondta, széleskörű szakmai egyeztetés előzte meg a jogszabály elkészültét, amely bevezeti az ökológiai és élőhelyi adottságokhoz igazodó tájegységi vadgazdálkodást, lehetőséget nyújtva a problémák helyben történő kezelésére.

A törvény szerint a vadászterület határa nem terjedhet át a vadgazdálkodási tájegység határain. Ezeket a tájegységeket a szakminiszter jelöli ki.

A miniszter a vadgazdálkodással és vadvédelemmel összefüggő feladatokat tájegységenként, a minisztérium állományába tartozó tájegységi fővadászok útján látja el. A tájegységi fővadász – akinek ötéves szakmai tapasztalat mellett felsőfokú végzettséggel is kell rendelkeznie – szakirányítási és szaktanácsadási feladatköröket lát el.

A törvény új kifejezésként bevezeti a tulajdonosi közösség fogalmát a korábbi, jogalkalmazási értelmezési problémákat felvető földtulajdonosok vadászati közössége helyett.

A jogszabály – figyelemmel a 2017. február végén lejáró üzemtervi ciklusra – megteremti a jogi környezetet a földtulajdonosok és a tulajdonosi közösségek számára, hogy kialakítsák az új vadászterületeket. Ennek során aktív szerepe lesz a vadászati hatóságnak.

Rögzítik azt is, hogy a 2017. március 1-jén kezdődő új üzemtervi ciklusban társult vadászati jog esetén a vadászati jogot kizárólag haszonbérbe lehet adni. A haszonbérleti díj mértékét az adott vadászterület vadállományának összetételére, a terület hasznosítási módjára tekintettel kell megállapítani. A haszonbérleti díj 90 százalékát a vadászati év kezdetét megelőző év december 1-ig kell megfizetni.

Társult vadászati jog esetén a tulajdonosi közösség gyűlésén a megjelent földtulajdonosok a tulajdonukban álló földterület aránya szerint számított szavazattöbbséggel határoznak. A tulajdonosi közösség képviselője természetes és jogi személy lehet.

Kiegészül a törvény a zárttéri vadtartás szabályaival, amely a fácán, fogoly, tőkés réce, gímszarvas, dámszarvas, őz, muflon, illetve vaddisznó zárt térben, szabad mozgásában kerítéssel vagy egyéb módon korlátozott vadászati, kutatási, oktatási, bemutatási, élelmiszer-termelési célú tartását és szaporítását jelenti. Ez a tevékenység a vadászati hatóság engedélyével folytatható.

Bővül a tiltott vadászati eszközök köre a többi között a mérgezett vagy altató csalétekkel, a vak, illetve megcsonkított élő csali állattal, az áramütést előidéző elektromos eszközökkel.

Körzeti vadgazdálkodási terv helyett a jövőben 20 évre szóló tájegységi vadgazdálkodási terv lesz, amely a törvény előírásait szolgáló vadgazdálkodási előírás.

A vadászatra jogosultnak vadászterületenként egy, illetve a hatályos szabályozásban szereplő háromezer hektár helyett négyezer hektáronként egy hivatásos vadászt kell alkalmaznia. A hivatásos vadásznak legalább középfokú szakirányú végzettséggel kell rendelkeznie.

Újraszabályozták azt is ki vadászhat, e szerint ilyen tevékenységet az az érvényes vadászjeggyel vagy vadászati engedéllyel rendelkező folytathat, aki: vadászlőfegyverrel való vadászat esetén vadászlőfegyver-tartási engedéllyel, a ragadozó madárral való vadászat esetén a természetvédelmi hatóság által ragadozó madár tartására kiadott engedéllyel, elöltöltő fegyverrel való vadászat esetén az elöltöltő fegyver vadászati célú használatára jogosító engedéllyel, vadászíjjal való vadászat esetén vadászíjászatra feljogosító kiegészítő vizsgával, vagy magyar agárral való vadászat esetén agarászatra feljogosító kiegészítő vizsgával, és vadászatra alkalmas magyar agárral rendelkezik.

A törvény 27 pontban sorolja fel, mi számít a vadászat rendje megsértésének.

A trófeabírálat rendjének és sajátos szabályainak egységesítésére létrejön az Országos Trófeabíráló Testület, amelynek öt tagját a miniszter nevezi ki.

Vadkárnak minősül a hatályos szabályozásban szereplő öt százalék helyett a vad által a mezőgazdasági területen okozott kár tíz százalékot meghaladó része.

A törvényalkotási bizottság új paragrafussal, a vadkár pénzügyi fedezetével egészítette ki a jogszabályt. E szerint a vadászatra jogosult a vadkárért fizetendő kártérítés fedezetének biztosítása érdekében elkülönített számlán pénzügyi, vagyis vadkáralapot hoz létre. Ebben az alapban a vadkárért kifizetett kártérítés mértékének megfelelő összeget kell elhelyeznie a vadászatra jogosultnak. A vadkár alapot először 2018. november 1-jével kell képezni.

Változik a vadgazdálkodási bírság mértéke is: például adatszolgáltatás elmulasztása esetén a jelenlegi 10 ezer-100 ezer forintról 50 ezer-1 millió forintra. Trófeás vad esetében a trófea értékétől függően egyedenként legalább százezer, legfeljebb ötmillió forint, míg nőivarú egyed és egyéb vadfaj esetében a vad fajától függően egyedenként legalább ötvenezer, legfeljebb egymillió forint lehet a bírság. Jelenleg 20 ezer és 2 millió, illetve 10 ezer és 200 ezer forint között lehet a bírság.

Ugyancsak emelkedik a vadvédelmi bírság mértéke, a legsúlyosabb esetben akár 5 millió forint is kiszabható.

A törvény rendelkezései lépcsősen lépnek hatályba 2016. január 1-je és 2017. március 1-je között.

Forrás: MTI