– Semmi sem tudunk tenni! Hatalmas a kár, oda a befektetett összeg, több millió forint. Az eper 90 százaléka elfagyott. Másodvirágzás ugyan még lehet, a bokrok tövében van is néhány kezdemény, de minimális termés várható – sóhajtott Nezdei Sándorné.
A csökölyi termelők kétségbeesésükben füstölőkkel védekeztek, de nem értek el semmit, nem tudták eloszlatni az éjszakai hideget. Most attól rettegnek, hogy a napokban újabb fagyok várhatók.
– Miben reménykedjünk? Tavaly a jég verte el a termést, aztán meg annyi eső esett, hogy elrohadt. Volt olyan parcella, ahonnan egy szem epret sem szedtünk. Gyönyörűnek ígérkezett az idei termés, már attól tartottam, hogy nem tudok elég napszámost szerezni, tíz-tizenöt embert is foglalkoztatni tudtam volna naponta. Hát erre most nem lesz gondom. Egy éjszaka leszüretelt a fagy... – mondta a keserűen az őstermelő.
Nezdei Sándorné 36 éve foglalkozik a csökölyi eperrel, de úgy gondolja, hogy ennek sokáig ilyen feltételek között nincs értelme, és ha így folytatódik, sokan feladják majd az országban a mezőgazdasági termelést.
– Biztosítást nem lehet kötni fagykárra, elzárkóznak a pénzintézetek. Kukoricára is csak tűz-meg jégkárra köthető. Ha valós veszély fenyeget egy növénykultúrát, nem szívesen fizet a biztosító. Csak az a jó, hogy a gazda fizessen, de ők mentesek legyenek a kártérítéstől – folytatta Nezdei Sándorné. – Hiába fizettem a kárenyhítési alapba... Még nem kaptuk meg az MVH-tól a bogyós gyümölcsökre járó plusz támogatást, sem a tavalyi évre az egy éves támogatás teljes összegét. Augusztusban pedig már újra palántát kéne telepíteni. Ha pályázni szeretnénk, ahhoz is önerő kellene, de miből? Úgy látszik, hogy nem fontos a magyar eper, ha mi feladjuk a szakmát, jön majd a spanyol...
Most jelentkeznek a fagykárok a földeken, lesz munkájuk a falugazdászoknak, hogy felmérjék a helyzetet. A kukoricát sem kímélte a hideg, főként a dél-somogyi területeken nagy a kár.
– Most kezd lilulni, barnulni, száradni a fagy csípte növény. A gyümölcsösökben hatalmas a kár. A kukorica is kibújt már, a repce a virágzásában károsodott, rájuk is lecsapott a fagy – mondta a nagybajomi Szabó Tamás, a MAGOSZ elnökségi tagja. – A kár felmérése jelenleg is zajlik, néhány nap múlva derülhet ki, mekkora a veszteség valódi nagysága. Hogy mit lehet tenni? A kukoricát kitárcsázni és újravetni, de ez jelentős többletköltséget jelent a gazdáknak. Hogy van-e ok az elkeseredésre? A magyar mezőgazdaságban mindig, lásd a tej, a hús, és a kukorica árakat.
Nem lehet tudni, hány hektárt érintett a fagy, mert vannak mélyebben fekvő területek, ahol jobban megült, és vannak védettebb térségek. Előfordul, hogy akár egy kilométeres körzeten belül is változik a hőmérséklet.
– Emiatt foltszerűen sújtotta Somogy mezőgazdaságát az északról bevágó hideg légáramlat – mondta Tóth István növényvédelmi szakmérnök, a növényorvosi kamara elnökségi tagja. – Szőlészektől kaptam jelzést a megye középső és északi részéről, hogy pusztított náluk a fagy a kisebb gazdaságokban, ez a Balaton-parton kevésbé volt jellemző. A kiskertekben a burgonya már kibújt, szenvedett is a fagytól, és arról is hallottam, hogy a kiültetett palántákat is károsította. A szamócásokra nézve pedig egyenesen tragikus volt a -1,-7 Celsius fok. Előtte nyári meleg volt, ezért is mondható, hogy elszoktunk az április végi fagytól, holott az időjárásunkban nem ritka, sokszor a virágzó gyümölcsfákat éri súlyos fagykár.
Forrás: sonline.hu
