A FAO főigazgatója a Nobel-békedíjasok csoportjával. ©FAO/Alessia Pierdomenico |
Amíg emberek éheznek, nem lehet béke, de béke hiányában az élelmezésbiztonság sem lehet biztosítható – ez volt a közös üzenete az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) négy Nobel-békedíjassal, akik a mai napon együttműködésre léptek az ENSZ szervezettel az éhezés és erőszak kettős problémája ellen.
A négy díjazott, Oscar Arias Sánchez, Tawakkol Karman, Betty Williams és Muhammad Yunus, akiket a polgárháborúk megfékezésében, a nők jogainak előmozdításában, a rászorulók számára mikrohitelek biztosításában, illetve a vallásközi erőszak tompításában elért eredményeikért tüntettek ki ezzel a jelentős elismeréssel, tanácsokkal látják el a FAO-t, hogyan lehetne a béke illetve az éhezés felszámolását támogatni a Szervezet tevékenysége révén.
A mezőgazdasági területeken lakók továbbra is a legnagyobb elszenvedői egy-egy fegyveres konfliktusnak, akik megélhetése és gyakran helyben maradása múlhat a békén. Őket támogatva hozzájárulhatunk a konfliktus utáni újjáépítéshez.
„Belőlük is ugyanolyan jó vállalkozók válhatnak, mint bárki másból,” mondta Muhammad Yunus hozzátéve, hogy az önellátásra való képességüket kell erősíteni, hogy a helyi foglalkoztatás és gazdasági fejlődés motorjaivá váljanak, ne pedig a városokba vándorolva keressenek munkalehetőséget.
„A szegénységnek és félelemnek nincs szüksége útlevélre,” mondta Costa Rica korábbi elnöke, Oscar Arias Sánchez, utalva arra, ahogy az éhezés és a jobb élet reménye a közelmúlt egyik legnagyobb migrációs hullámát indította el.
Emlékeztetve a tényre, hogy a világ legelső versét épp a háborúról írták így folytatta: „az utolsó vers még nem született meg, még nem fogyott ki a tinta a tollunkból. Csak rajtunk áll, hogy egy sivár táj képét írjuk-e le, ahol a halál uralkodik, vagy vízről, kenyérről és tiszta levegőről dalolunk.”
Tawakkol Karman nőjogi aktivista kritikusan megjegyezte, hogy a globalizáció indukálta átalakulásokban néhány magánszemély és vállalat hatalmas vagyont halmozott fel, emberek milliói éheznek. „Amire szükségünk van, az a méltányos globalizáció, ahol mindenki ugyanúgy részesedik az előnyökből.”
„Egy problémára, mint az éhezés, nem a könnyek jelentik a megfelelő reakciót, a kérdés az, mit teszel ellene,” mondta az ír békeaktivista Betty Williams. „A könnyek tettek nélkül csak üres érzelmek.”
Forrás: FAO