Egy sporteseményt nem csak sportszakmai szempontból, hanem – bármilyen meglepő is – élelmiszeripari szemszögből is lehet vizsgálni. Június 10-e óta tart Franciaországban a labdarúgó Európa-bajnokság, többek között arra is kíváncsiak voltunk, hogy a kontinenstornán 44 év után újra induló, Ausztria ellen június 14-én, kedden debütáló magyar labdarúgó-válogatott szereplése mennyit „dob” az élelmiszer-fogyasztáson. De lássuk először, mit esznek Geráék!

Az orvosi stáb állítja össze a menüt

A csapat 23 tagja és az edzői stáb ideiglenes otthona a tourettes-i Terre Blanche hotel, itt kapnak teljes ellátást. – Az ételekhez minden alapanyagot helyben szerez be a szálloda, a válogatott stábja nem vitt magával hozzávalókat. A folyamatot a csapat séfje felügyeli, ahogy az elkészítést is. Így biztosított, hogy a megszokott magas minőségű alapanyagokból készült, egészségesen elkészített ételeket fogyasszák a játékosok. Ausztriában egyébként a második edzőtábor alatt egy úgynevezett biohotelben szálltunk meg, ahol minden zöldség, gyümölcs és egyéb alapanyag bio volt – felelte a nak.hu érdeklődésére Szabó Gergő, a Magyar Labdarúgó Szövetség sajtófőnöke. – Mivel Franciaországban a beszerzéseket a hotel végzi, így nem tudom megmondani, hogy miből milyen mennyiséget szereznek be. Az étrendet egyébként a válogatott orvosi stábja állítja össze, és mivel minden étkezésben (a reggelit leszámítva) van hús, rizs vagy burgonya, illetve tészta, így a meccsnapi és a nem meccsnapi menük nem nagyon térnek el egymástól.

Ropogtatnivaló minden mennyiségben

És mit fogyaszt a magyar szurkoló? Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára a nak.hu megkeresésére azt mondta, hogy minden jelentős, népszerű sportágakban zajló világ- és Európa bajnokság – valamint az olimpia is – felhúzza az általános fogyasztást, és amennyiben a magyar együttes az Eb-n is sikeresen menetel, akkor ez a szokásosnál is erősebb lehet.  Az OKSZ-nek nincs adata arról, hogy a magyar vagy külföldi eredetű élelmiszer-termékek milyen arányban kelnek el az üzletekben, ugyanakkor az általános tapasztalat az, hogy a két legjelentősebb „szurkolói kellék” ilyenkor a chips meg a sör.

Viszonyítási alapnak – a „rágcsák” esetében – talán elég az előző Eb adatsora. A legkedveltebb magyarországi chipsmárka, a Chio akkori adatai szerint körülbelül 3600 tonna chips fogy egy év alatt Magyarországon, és ennek 10 százalékát, 360 tonnát a négy évvel ezelőtti torna alatt vásárolták meg. A 2012. júniusi kontinensviadal során mintegy 75 tonnával több fogyott a ropogtatnivalóból, mint az azt megelőző hónapban, vagyis ezt a mennyiséget kifejezetten szurkolás mellé vásárolták.

A gyártó adatai alapján ráadásul 2002 és 2012 között a focis sportesemények alatt elfogyasztott chips mennyisége egyre nőtt: míg a 2002-es világbajnokság idején 6 százaléknyival több chipset vettek, mint az azt megelőző hónapban, a 2008-as Európa-bajnokság eseményeit követve már 22 százalékkal, a 2010-es világbajnokság alatt pedig már 26 százalékkal fogyasztottak többet a focilázban égők.

Sültkolbászos chips

Az biztos, hogy a Chio „meglovagolja” az idei Európa-bajnokságot is. Mint a híreikből kiderült, az esemény idejére nagyobb zacskókkal készültek, „hogy mindenkinek jusson, aki a képernyő előtt ül”. Adtak az ízeknek is: „a cseppet sem hétköznapi vörösboros steak, camembert-bors és sültkolbász-mustár kombókkal készülünk a labdarúgás ünnepnapjaira”, de mivel a magyar válogatott is érdekelt Franciaországban, „egy igazán temperamentumos-magyaros fűszerezésű burgonyachipsszel tiszteleghetünk ez előtt a teljesítmény előtt és persze drukkolhatunk a további eredményekhez”.

A mostani fogyasztás végeredménye majd csak hetekkel, hónapokkal később derül ki, ám mivel a cég szerint „ilyenkor ötödével több chips fogy, mint máskor”, ez jelzi, hogy nagyjából mekkora bővülést várnak.

Jól folyik a sör

Ami pedig a sört illeti: Schillinger Attila, a Magyar Sörgyártók Szövetségének elnöke a Világgazdaságnak azt mondta, hogy az idei két legnagyobb sportverseny időszakában éves szinten és a teljes piacra vetítve mintegy 2,5-3 százalékkal több sör folyhat. Ez hozzávetőlegesen 150 ezer hektoliter vagy 30 millió korsóval több elfogyasztott malátanedűnek felel meg. Az általános tapasztalat az, hogy sportesemény idején 60-70 százalékkal több sört adnak el a kiskereskedelmi láncok, mint előtte vagy utána.

Persze a sörfogyasztást nagyban befolyásolhatja az időjárás is. Ezért a sörszövetség a magyar csapat jó szereplésén túl az időjárásnak is drukkol a nyáron, lévén a szabadtéri kivetítőhelyek kellemes melegben megtelnek, és a szurkolók több sört vesznek.

Forrás: nak.hu